Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

Kivonatok, mellékletek - Melléklet a 4. számhoz

55 anyagok felhasználandók a keverékhez, hogy a (6) formula szerinti ideális összetételt megközelítsük. 5. Meg kell mérni az egyes anyagok m

3-ének súlyát, s ki kell számítani, hogy belőlük térfogat szerint mennyit kell alkalmazni, hogy az anyagok a 4. pont szerint megállapított súlyarány szerint jussanak a keverékbe. 6. Ki kell számítani a használandó víz mennyiségét, hogy a cementadagolás nagyságát megbecsülhessük, mely a kívánt szilárdságnak megfelel. 7. Közvetetleniil vizsgálni kell a keveréket a fentebbi eredmények igazolása céljából (vízmennyiség, folyékonyság, képlékenység, tömöttség. fajsúly, szilárdság). 12. Folyóiratok szemléje. (Compte rendu des périodiques.) A körboltozatok és vastag csövek elmélete ; a boltozatos gátak. (Génie civil, 1020, augusztus és szeptember.) A Sherman-szigeti (E. Á.) gát. (U. o., 192« szept.) A Hales Bar (E. A.) vízállóvá tétele bitumennel. (U. o., okt.) A mozgatóerő nemzetközi értekezlete Bázelben. (U. o., 1926 okt.) VI. NOVEMBER DECEMBER. 13. A városi szennyes vizek tisztításának mai állása. (État actuel de la question de l'épuration des eaux usées.) írták : Sentennac és Fontaine. 1926-ban Párizs város bizottságot küldött Angliába, hogy itt a városi szenynyes vizek tisztításának jelenleg használatos módjait tanulmányozza. E tanulmányútról számolnak be a jelentéstevők. A szennyes vizek megtisztítása abban áll, hogy a szerves anyagokat szétbontják és oxidálják nitritté és később nitráttá alakítva őket. Másrészt eltünteti a mikrobák egyrészét az ürülékkel együtt ama biológiai hatás következtében, mely a tisztuláskor előáll. Minthogy a mikrobák az oxidáció folyamata alatt eltűnnek, a neves szakértők nem vetnek súlyt bakteriológiai kikötésekre. A szerves anyagoknak ásványosulása, mely közönséges hőmérsékleten végbemenő lassú égés, sok ideig tartana, ha az anyagokat magukra hagynók. A folyamat gyorsítása vegyiszerekkel is történhetnék. De ez az eljárás nehézkes és csak kivételesen alkalmazható. Van reá olcsóbb mód is, a biológiai eljárás, mely a szennyes vizet egyrészt oxigénnel, másrészt oly anyaggal hozza érintkezésbe, mely gyorsítja az oxidációt, Miben áll ennek az anyagnak a hatása? Vájjon mily mértékig bakteriológiai, vagy fiziko-kémiai ez a hatás? E kérdésekre nem lehet még manapság határozott választ adni. A biológiai szennyvíztisztítás szétöntözés, baktériumágyak, vagy pedig hatékony iszap segítségével történik. A szétlocsolás, vagy talajszűrés alkalmával minden földrészecskét kocsonyás hártya von be, mely a szennyes lé szerves anyagaiból ered és amelyen a nitrifikáló mikroorganizmusok kifejlődnek. A szennyes lé egy bizonyos mennyiségű levegővel