Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

Kivonatok, mellékletek - Melléklet a 4. számhoz

51 10. A Szajna vízhozománya Parisban. (Note sur les débits île la Seine à Paris.) írta : Lang. A Szajna vízmennyiségére vonatkozó régebbi adatok ßresse-nek az Annales 1897. évi folyamában megjelent értekezésében találhatók meg. Kisvízkor mért 1858 aug. 17-én Vaudrey a Royal-hídnál még pedig Darcycsővel, továbbá 1874 aug. 6-án Belgrand kérésére Asnières-nél úszók segítségével. Jelenleg nehéz pontos kisvízi mérést végrehajtani, mert kisvízkor a Szajna duzzasztó gátjai föl vannak állítva s még a sebességmérésre legkedvezőbb helyen is nagy a vizes szelvény (400 m

2) a kisvíztömeghez (50 m

3) mérten úgy, hogy a sebesség csak 0-125 m mp-ként. A szél, az úszók melletti duzzasztás és kavargás meghiúsítja a pontos mérést. Továbbá Párizsban a vízkivétel 8—10 m

3 mp-ként, mi jelentékeny mennyiség, ha a folyó csak 40 m

3-t szállít ; végül nagyon kis vízálláskor a gátak tömítése változó és pillanatonként más-más a rajtuk átmenő vízmennyiség, valamint a hajók zsilipelése is nagy hatással van a vízmennyiségre. Ezért az 1921. évi mérés nem tarthat pontosságra számot. Az 1858-i mérést kell pontosnak elfogadnunk. A középvízi mérések főként 1876 és 1877 augusztusában történtek SaintCloud-ban ; úszókkal felszíni sebességet mértek. A szerző e méréseket átdolgozta s 0-842 szorzószám helyett 0-8-at alkalmazott. A mért vízmennyiség 100 és 1200 m

3 közt változott. 1922 jan. és 1923 májusában keresztülvitt középvízi mérések az Alma- és Invalides-hídak közt történtek, hol a folyó egyenes és két partfal között folyik. 4 felszíni úszót használtak erre a célra és 120—1000 m

3 közt változó vízmennyiséget mértek. A nagyvízi mérések 1876, 1882, 1883-ban úszókkal és 0-842 szorzószámmal történtek ; itt is a szorzószámot 0-8-ra csökkentették. 1910-ben a mérést Perrier Bezons-nál és az Arts gyalogjárónál végezte s 2330 m

3-t talált. Az 1924. évi árvízi mérést ugyancsak Perrier Bezons-nál és Argenteuil-nél Woltman-féle szárnnyal végezte. 1924-től 1926-ig nagy vízi mérést végeztek ugyanabban az időben két helyen : egyrészt a Saint Louis- és a Cité-szigetnél. másrészt a Saint Germain- és Seguinszigeteknél Párizs alatt. A kettős mérések feltűnő egyezést mutatnak. Felszíni úszókat használtak erre a célra. A vízmennyiség 875 és 1600 m

3 közt változott. Mind e méréseket a Tournelle- és Royal-hídi mércékre vonatkoztatva állították össze grafikai úton. A mérések a Suresnes-gát hatása alatt vannak. A régi gát (1876—77) teteje 26 m kottájú ; az 1922—23. évi észleletek a mostani gátra vonatkoznak, melynek teteje 27 m kottájú. A régi gát hatása a Tournelle-hídra majdnem elenyésző, mert itt a kisvíz szintje 26-18 m kottájú. Ezért is emelték meg a Suresnes-gát tetejét 1 m-rel. Az 1876—77. évi észleletek, melyek egyetlen sebességmérésre vonatkoznak, kevésbbé együttállók, mint az 1922—23. éviek, melyek egy szelvényben 4 sebességmérésre vonatkoznak. Egyébként kisvízkor nemcsak a vízállás, hanem a mozgó gát állapota is nagy hatással van a vízmennyiségre. 4*