Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

Kivonatok, mellékletek - Melléklet a 4. számhoz

35 felépült gáton átbukott anélkül, hogy valami jelentős kárt okozott volna. 1925 év júliusában a gát főbb részeiben készen volt és szolgálatot tett. A gát építése alatt elkészítették a 99 km hosszú főöntöző-csatornát, melynek 15 millió m

3-nyi anyagát ásógéppel emelték ki. A gátfalazat 425,000 m

3-re rúg s a nagy művön (gát és csatorna) 20,000 munkás dolgozott. A cementet a helyszínen készítették (hetenként 1200 t-t gyártottak). A habarcsba 1 rész cementre 4 rész homokot tettek. A cement 70% portlandcemeiit és 30% égetett agyagból (burned clay) állott ; ez égetett agyag helyettesítette a trasszt. Az öntözést a Suddan plantation Syndicate vezeti, ez a társaság osztja ki a vizet a másodrendű öntözőcsatornák végén s ő adja el a termesztett gyapotot. Az eladásárból 35% az államé, 40% a földművelőké, 25% a társaságé. Az állam a nagy költségnek megfelelően részesedik a haszonban. A befektetést 12 millió fontra becsülik (300 millió a. frank) s a 300,000 feddán öntözött terület minden feddánjára 100 a. frank, hektáronként majdnem 250 arany frank jut. De AlsóEgyiptomban az öntözött földelv feddánját 200 egyiptomi fontért árulják s így a befektetés nem aránytalan az értékemelkedéshez viszonyítva. A tervezett tárolómedencék kérdése a Felső-Nílus termővétételével kapcsolatos. Az Asszuáni-gáttal tárolt víz 5 millió feddán öntözésére szolgál, melyből 4 millió a perennális öntözés és 1 millió a medencés öntözés Felső-Egyiptomban. Ilogy az öntözést ez utóbbi helyen is folytonossá tehessék, valamint még 2-2 millió feddánt öntözés alá foghassanak, további 6 milliárd m

3 vizet kellene tározni Asszuánnál. Az öntözés eme kiterjesztését 30 év alatt, 1955-ig akarják megvalósítani. A pénzés népességi viszonyok nem engedik a művelet gyorsítását. Egyiptom lakossága évenként 200,000 lélekkel gyarapszik s a gyarapodás csökkenő irányzatot mutat. Ezenkívül még 1-5 milliárd m

3víz szükséges a szudáni Zsezirah 1 millió feddánjának öntözésére úgy, hogy az összes további vízszükséglet 7-5 milliárd m

3. De e vízszükségletet 0-5 milliárddal csökkenthetjük, mert a Zsézirahban a gyapot szedése 1 hónappal előbb történik, mint Egyiptomban úgy, hogy öntözésére az árvíz használható fel. Hogy a 7 milliárd m

3 vizet megkaphassák, a Fehér-Níluson Khartum fölött, Asszuán-tói 2200 km-re újabb gátat kellene építeni 8-5 milliárd m

3 víz tárolására (1-5 milliárdot számítanak párolgásra és elszivárgásra). Murdoch Mac Donald számítása szerint Egyiptom összes öntözhető területének és a Zsézirah-nak teljes termővé tételére 50-)-5 = 55 milliárd m

3 víz szükséges évenként. A Nílus évi vízhozománya 60 és 115 milliárd m

3 közt változik, de leszállt már 43 milliárdra (1913—14) és fölemelkedett 128 milliárdra (1878-ban). Az 1913—14. évhez hasonló szárazság jelentős hiányt mutat, de ily esztendő csak 1 van évszázadonként. A Felső-Níluson tervezett tárolómedencék azonban az ily száraz év vízhiányát is pótolni hivatvák. А К ék-Nílus Abesszíniában ered. Torrens-jellegű. Kisvíze 130 m

3 mpercenként, árvizei (szeptember—október hónap) 5500 m

3-ig emelkednek, mikor is a Khartumnál lefolyó összes vízmennyiségnek %-részét a Kék-Nílus adja. A Fehér-Nílus Afrika nagy tavaiból, a Victoria- és Albert-tavakból ered, melyek mérséklik vízjárását. A Victoria-tó 1300 m magasságban van és 69,000 km

2 nagyságú ; valóságos belső tenger. A beléje ömlő Kagerát tekintik a Nílus eredő forrásának. A Kagera a déli szélesség 4°-ánál ered s a Nílus az északi szélesség 3*