Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

Kivonatok, mellékletek - Melléklet a 4. számhoz

15 4. Ha el akarjuk kerülni a csatornalé erjedését, mi a leülepedést zavarja, 4—5 naponként tisztítanunk kell a medencéket. 5. Az ülepedő medencék befogadóképessége 8 m 3 legyen a száraz időben befolyó szennyvíz minden 1-je után. 0. Az erjesztőmedencék az ülepítőkhöz csatlakoznak, de abban különböznek ezektől, hogy nem tisztogatják őket gyakran, hanem az iszapot ott hagyják hosszú ideig, hogy a mikrobák elvégezzék a megerjedését, Az erjesztőmedencék általában mélyebbek, mint az ülepítők. Bennük az erjedés nehezíti ugyan a leülepedést, de az összegyűlő iszap tömöttebb. Csak 80— 85% vizet tartalmaznak, míg az ülepítő medencék iszapja 90—95%-ot. Az erjesztő­medencék iszapja 3-szorta kevesebb, mint az ülepítőké. Angliában sok erjesztőberendezés van, Franciaországban néhány. Ulepítőmedencék főként Németországban vannak. Ugyancsak itt divatos az ülepítőkutak alkalmazása is. A kutak elrendezése a következő : 1. Ha q az ülepítendő vízmennyiség és V az ülepedő szemcsék sebessége, akkor : Kq S = T hol s a dekantáló kutak felszínének területe és К együttható, melynek értéke 0-25 és 0-50 közt változik, átlagban 1 j s. 2. A hasznosítható vízmagasság, vagyis az ülepítendő víz magassága nem kell, hogy nagy legyen. 3x3, vagyis 9 m 2 négyszögletű kútban 2 m magasság elég. Jó, ha a víz érkezése középen történik s távozása a kút egész vízszintes fel­színén, hogy a részecskék az egész felszínt befussák. 3. A kút lirfogata 6—7 m 3 legyen minden ülepítendő száraz időben kapott szennyvíz másodpercenkénti 1-je után. 4. A kutak tisztítása oly gyakran történjék, mint a medencéké. Célszerű, ha a kutak fenekét kúposán készítjük, s utána szűk hengeres végződés következik, melyben az iszap összegyűlhet. Az iszap eltávolítása szifonnal történik, melynek egyik vége a kút aljáig ér, másik, csappal ellátott vége pedig egy iszaptároló meden­cébe, vagy szűrő térszínre önti az iszapot. Egy ülepítőberendezés befektető költsége 75 frank (mostani frankérték) a napi ülepítendő víz m 3-e után, nem számítva bele a további kezeléshez, illetve ellátáshoz szükséges terület megvásárlásköltségét, mely még 5 frankkal növeli a befektetést, A kezelés költsége 8°/ 0 0 a szennyvíz m 3-e után, nem számítva bele az iszap további kezelését. Ha az iszapot a térszínen kezelik, még 7— Ю°/ 0 0 költség esik a csatornalé m 3-e után. A háborúig az oldott anyagok ártalmatlanná tételére leginkább perkolációs baktériumágyakat használtak. Az ágyak, melyek vízálló üstökben vassalakkal megtöltve szolgáltak a biológiai tisztítás céljára, lassanként kimentek a divatból. A perkolációs ágyak, melyekbe a csatornalé folytonos áramlatban ömlött és átszűrődött a salakon, sokféle tökéletesítésen mentek át. A főnehézség a víznek az ágyakra való egyenletes szétterítésében állott. A németek finom rétegben osztották el a csatorna levét a salak felszínén (Dunbar).

Next

/
Oldalképek
Tartalom