Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

Kivonatok, mellékletek - Melléklet a 4. számhoz

14 elhagyhatjuk s megelégedhetünk, ha azt kötjük ki, hogy a csatornalé 60 milligrammnál több lebegő részt ne tartalmazzon. E föltételeknek eleget teszünk, ha kémiai úton lecsapódást állítunk elő a szennyvízben. Ha a hígulás 300—500-szoros, a lebegtetett anyag 150 milligrammra mehet 1-ként. Ezt egyszerű ülepítéssel és dekantálással érhetjük el, kémiai kezelés nélkül. A megadott szabályokat meghatározott rövidebb időközökben próbákkal kell ellenőrizni. 5. Ha a hígulás 500-szoroson felüli, akkor a csatornalevet minden tisztítás nélkül a folyóba bocsáthatjuk, ha előzetesen a megszabott homokmedencéken és rácson átment. E szabályok szemmeltartásával a tout à l'égout-rendszer gyorsabban terjedt volna el, mert ez a legolcsóbb, míg a különböző szennyvíztisztító módszerek rendkívül drágák. Nagy folyók mellett, vagy tenger mellett fekvő városok ezért a tout à l'égoutrendszert kiválóan alkalmazhatják. Csak a súlyos és úszóanyagokat kell leválasztaniok a csatornavízből, ami kevésbe kerül. Néha még a dekantáció is elmaradhat. Egyébként a dekantáció a főművelet a szennylé megtisztításakor. Németországban nagyon el van terjedve. Akárminő tisztító módot használjunk is, a dekantáció az első és legfőbb művelet. Ha D a szemcse fajsúlya, d a folyadéké, g a szabadesés gyorsulása, a a szemcse átmérője, z a víz belső súrlódásának tényezője 18 C°-on (értéke 0-0105), akkor a szemcse leülepedésének V sebességét a következő képlet adja : Ez a sebesség állandó s a szemcse nem száll le gyorsulva. A dekantáló készülékek két csoportra oszlanak : az egyik csoport medencéiben a víz horizontálisan, vagy közel horizontálisan mozog (dekantáló medencék) ; a másik csoportban a víz függőlegesen, vagy közel függőlegesen mozog (dekantáló kutak). A medencék megépítésére a következők a szabályok : 1. Ha ismerjük a tisztítandó q vízmennyiséget s megállapítottuk azt a V sebességet (melynek értéke %—1 milliméter közt változik, átlagban % mm), mely a leválasztandó szemcse ülepedő sebessége, akkor az alkalmazandó medence felszínének nagysága meghatározható. Pl. ha a medence L hosszúságú, A szélességű, h mélységű a beömlésnél, h' mélységű a kiömlésnél, akkor V = 2 AL

1 + !L A hosszúság és szélesség viszonya 8 szokott lenni. 2. A beömlésnél a mélység 1-5 és 3 m közt változik. A vízszintes sebesség 4 és 20 mm közt van. 3. A vízszintes fenekű medence nem kedvező. A beöndéstől a kiömlés felé növekedő medencefenékesés még kedvezőtlenebb ; legjobb, ha a fenék a kiömlés felé emelkedik.