Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)
4. szám - XI. Szakirodalom
67 6. 6 m-re a felszíntől a hőmérsékletváltozás nem érezhető. 7. Nagy tömegű falazat belsejében az építkező hőmérsékletet a fal több éven át megtarthatja. Az Arrow-Rock-gátban 5 év múlva is érezhető volt. Az előadottakból Luiggi azt következteti, hogy nagy magasságokban, hol nagy a hőmérsékletváltozás, a falazott gátak nem megfelelőek. Backer, az assuani gát szerkesztője azt mondja, hogy 3G° hőváltozás 5-szörte nagyobb feszültséget idézhet elő a gátban, mint a víz- és súlynyomás s ha valamely gátat úgy számítottunk, hogy egyetlen részében se legyen 8 kg-nál nagyobb nyomás, a hőmérsékletváltozás benne 40 kg-ot is előidézhet. S Backer hozzáteszi még, hogy erős hőmérsékletváltozású éghajlaton sokkal több rombolást visz végbe a gátban a hőmérséklet, mint a víznyomás. Guidi egyik tanulmányában kifejti, hogyha a boltozatban épült gát felső oldala árnyékban van 6 C° hőmérsékleten, alsó oldala pedig napsütésben 30 C° hőmérsékleten, akkor a vízfelőli oldalon 12 kg/cm 2 húzás, az alsó oldalon pedig 52 kg/cm 2 nyomás léphet föl. Ebből azt következteti Guidi. hogy a boltozatnak nem szabad nagy vastagságot adni s legfölebb a nyílás 1/ 2 0 részére vehető a vastagság. A rendes méretű falazott gátak vastagsága legalább 2/, akkora, mint a magasságuk s ezért nem felelnek meg a magas hegyvidékeken. De még ezen felül drágák is, mert az építőanyagokat nehezen lehet a hegyek közé fölvinni s építésük hosszú ideig tart. Ezért a többívű gátak és a kőhányásból készült gátak ajánlatosabbak a magas hegyvielékeken. A több ívű gát a magasság 1/ a, 1/ 5 sőt 1/ 7 részére csökkenti a gát vastagságát. Sőt a vasbetongátak vastagságát a magasság 1/ 8 0— x/ 4 0-részére készíthetjük. A kőhányásos gátnál pedig a felső vízzáró lemez vastagságát a magasság Vioo részére vehetjük. Luiggi a következő szabályokhoz jut : 1. A falazatvastagságot lehetően csökkentsük, hogy mennél nagyobb hőmérsékleti homogenitást érjünk el. 2. A falazatvastagság csökkentése az építéskor fölmerülő nehézségek (építőanyag megszerzése, szállítása, munkások ellátása stb.), tehát költség szempontja miatt is ajánlható. Az íves, illetve több ívű gát nem olyan jó, mint a kőhányásos gát. Nagyon kevés falazat szükséges a vasbetonlemezes gáthoz ; de még kevesebb a falazás, illetve beton a kőhányásos gátban. Valóban a kőhányásos gátat úgy kell fölfognunk, mintha a víznyomást fölvevő lemezét végtelen sok pillér támasztaná s ezért ezt a lemezt nagyon vékonyra vehetjük. A vasbetonlemezes gát —20 és -f 20 C° közötti hfímérsékletváltozást elviselhet, míg a kőhányásos gát esetén nem kell tartanunk a hcmérsékletváltozástól. A Combamala-gát Dronero közelében, vasbetonlemezes gát, mely 40 m magas. 915 m tengerszín feletti magasságban épült s koronája csak 1 m-rel magasabb a legnagyobb víz szintjénél. A vízálló vasbeton lemezek 5'5 m tengelytávolságban egyszerű (nem vasbetétes) falazattal készült pillérekre támaszkodnak, melyek lent Г25 m, fönt 0 35 m vastagok. A lemezvastagság lent Г35 m és fönt 0-40 m. A lemez 0-7 m szélességre 1 m magassággal hajlik, vagyis a hajlása mintegy 55° úgy, hogy midőn a tárolómedence telt, a víznyomás a pillér közepére esik, mikor is a pilléi' 14 kg nyomást szenved cm 2-enkint. 5*
