Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

4. szám - XI. Szakirodalom

33 s a háború alatt sem Arras, sem Soissons nem szenvedett vízszükségben. Csak Reims-ban szűnt meg katonai okokból szándékosan egyidőre a vízszolgáltatás (1918 június 15-től a város teljes fölszabadításáig). A mozgó harcokban főként automobilokon látták el vízzel a hadsereget. A fölszabadított városokban a katonaság gondoskodott vagy segített a szétrombolt vízvezetékek helyreállításáról. Bármily sűrűn voltak is a vízvételi helyek, e helyekről a fogyasztókig a vizet valami alkalmatossággal szállítani kellett. Erre a célra katonai járatok szolgáltak s minden ilyen járathoz 2 kocsi tartozott, melyek mindegyike 5—6001. vizet fogadott magába. A vízhordókocsiktól a katonákig különleges edényekben emberek, öszvérek és szamarak szállították a vizet. Mozgóharcok esetén, vagy távoli vízvételi helyekről állóharcok esetében is automobil-kocsikat alkalmaztak, melyek Г8, később 3'0 m

3 vizet szállítottak egyszerre. Az egészségügyi szolgálatra tartozott a víz tisztítása és sterilizálása. A sterilizálásra legtöbbször nátrium-hipokloritot használtak (javellizálás). Voltak szűrőkocsik és szűrőhajók is alkalmazásban. A víz jóságának ellenőrzésére minden hadseregben bakteriológiai és kémiai laboratóriumot alkalmaztak, valamint méreglaboratóriumot, mely főként az ellenségtől visszahódított vidék vizének megvizsgálásával foglalkozott. 9. Az árhullámok tovaterjedése és naponkénti előrejelzése. (Note sur la propagation des crues et leur prévisions journalières.) írta : Pigeaud. Az árvizek előrejelzése nem támaszkodik a vízfolyás törvényeire, hanem reá egyszerű statisztikai módszert alkalmaznak. A folyó két pontján észlelhető árvízi maximumok egy derékszögű koordináta-rendszerben fölrakva, gyakran valamely egyszerű vonalat állapítanak meg. Éppen így az árvízmaximumok lehúzódás-ideje is statisztikai módszerrel állapítható meg. Ha a folyóba mellékfolyó is ömlik be s keressük a beömlés alatt fekvő helyen az árvíz magasságát, akkor a két összefolyó víz egy-egy felső állomásán észlelt maximum és az összefolyás alatti maximum szintén görbe vonalak segítségével állapítható meg a derékszögű tengelyrendszerben. Allard egv 1889-ben megjelent értekezésében megpróbálja aSzajna vízállásának napról-napra való előrejelzését s azt mondja, hogy ez a napi vízjelzés az az ideál, melyet meg kell valósítani. A háború után a szerző megpróbálta Allard nyomdokain a Szajna vízállásait Montereau, Párizs és Mantes közt napról-napra előrejelezni s ez nagy megközelítéssel sikerült. De fölmerült e tanulmány közben az a kérdés is, hogy nem kellene-e az árhullámok lehúzódásának tanulmányát és törvényeit jobban hasznosítani az előrejelzéskor. Az árhullámok tovaterjedéséről Graeff a Hidraulikájában (1883) (fix medrű és hozzáfolyás nélküli folyóban) a következőket állapítja meg : 1. Valamely helyen a q vízhozomány és а Л vízmagasság közt kapcsolat van, mely a vízmennyiségi görbét állapítja meg. 3