Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)
4. szám - XI. Szakirodalom
29 Mivel a vízzel ellentétes oldalon a gátfelszín hajlása miatt a maximális feszültség •erősen megnövekszik, Résal az alsó gátoldal tövében a gátoldal függőleges lemetszését ajánlja. Egy 50 m magas gát lemetszésének magassága 3 m lehet. E méretek egyenes gátra vonatkoznak, midőn a boltozatos, ívben hajlást nem számítjuk bíróssági tényezőül. Azonban, lia a völgy szűk s a gátat ívben építjük, a gát tömegében jelentős megtakarítást érhetünk el. Résal megadja az ívben épült gát bírósságára és méretezésére vonatkozó egyszerű képleteket. Mivel a gát magasságával a gátkeresztmetszet területe a magasság négyzete szerint növekszik, gazdaságosan csak szűk völgyekben építhető magas gát. Ha a völgy szélessége a gátmagasság 3-szorosánál nagyobb, akkor nem lehet már a gátméretben takarékoskodnunk. De ha a gát l hosszúsága és h magassága közötti jr viszony 3, vagy kisebb, akkor a boltozatos kiképzés olcsóbb. Például, ha egy völgy 150 m széles, akkor egy 50 m-nél kisebb magasságú gát esetén nem igen van megtakarítás boltozatos gát készítésével. De ha a gátmagasság például 80 m, vagy még több, például 100 m, akkor érdemes boltozatos gát építése. 3. Folyóiratok szemléje. (Compte rendu des périodiques.) A vízfolyás kanyarulatainak kialakulása. (Génie civil, 1919 márc.) A földnyomás közvetetten mérése amerikai módszerrel. (Teknisk Tidskrift. 1919 febr.) A szuez—kantarai csatornán átvezető vasúti komp és forgóhíd. (Le Génie civil, 1919 márc.) A francia Rhône hasznosítása. (U. o.) A Ruhr és Rajna folyami kikötői. (U. o. ápr.) A Lobith melletti régi Rajna-ág. (De Ingenieur, 1919 márc.) A francia kikötők és a háború. Calais és Boulogne. (Le Génie civil, 1919 márc.) Emélőkészülékek a hajóépítő telepeken. (U. o. ápr.) Átszerelhető készülékek a hajók hajtására. (U. o.) A Calaveras-gát (Kalifornia) csúszásának okai. (Le Génie civil, 1919 ápr.) III. MÁJUS JÜNIUS. L A fokozatosan változó nem permanens mozgásról és az árhullámok tovaterjedéséről. (Étude sur le mouvement graduellement varié non permanent et la propagation des crues.) Irta : Edmond Maillet. Kleitz az Annales 1877. évi 2. sem. füzetében foglalkozik az árhullámokkal ; Flamant Hidraulikájában (1909. 3. kiadás) részletesen csak az egyszerű árhullámokkal foglalkozik, vagyis azokkal, melyeknek egyetlen maximumjuk és vízmennyiségük van s a folytonosság törvényéből lehozza a maximális helyi vízmennyiség fokozatos csökkenését, az árhullám ellapulását, amint előre halad. Az Annales 1918. évi V. füzetében Maillet a Baumgarten-féle törvény alapján tárgyalja az árhullámok előhaladását s ez alapon folytatja tovább fejtegetéseit. Kiindul a nem permanens vízmozgás alapformulájából, melyet Flamant Hidraulikájában (3. kiadás/ 386. lap) közöl :
