Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

4. szám - XI. Szakirodalom

705 A megvitatásra kerülő harmadik kérdésben : Vizsgálati módszerek annak megállapítására, hogy valamely anyag alkalmas-e földgátak létesítésére. (Méthodes de recherches permettant de reconnaître si un matériau donné est apté à être employé pour la construction d'un barrage en terre.) Prof. Dr. Terzaghi készítette el a befutott 13 tanulmány alapján az összefoglaló jelentést. Valamennyi jelentés hangsúlyozza a földmechanikai vizsgálatok szükségességét, hogy a beépíteni szándékolt talajnak a gátépítésre tényleg alkalmas voltáról meggyőződhessünk. Többen kiemelik azt is, hogy valamely, az építési helyen létesített földmechanikai laboratórium távolról sem olyan költséges, mint a nagy beton-völgyzárógátak építésénél már meghonosodott betonkutatólaboratórium. És bár így a földmechanikai vizsgálatok szükségszerűségére nézve tökéletes az egység, igen eltérőek a vélemények abban a tekintetben, hogy melyek azok a jellemzők, melyek a talajnak gátépítésre alkalmas, vagy alkalmatlan voltát meghatározzák. Ennek a véleménykülönbségnek kiegyenlítése és egységes vizsgálati módszerek kidolgozása volt a kongresszus célja. Mielőtt a kongresszus állásfoglalását ismertetnénk, néhány minket érdeklő jelentésről emlékezünk meg. Először a magyar részről benyújtott, Dieter János min. tanácsostól származó : Untersuchung der in Betracht kommenden Bodenmaterialen inbezug auf ihre Verwendbarkeit für zwei Erddämme von geringer Höhe c. tanulmányra hívjuk fel a figyelmet, de ismertetésétől eltekintünk, mert az teljes terjedelmében megjelent a Vízügyi Közlemények 1933. évi I. számában. Prof. Seifert, a Preussische Versuchsanstalt für Wasserbau und Schiffbau igazgatója tanulmányában elsősorban az újabb német földgátakon világosan felismerhető hármas tagozódást tárgyalja : a tömítést, amelynek célja a vízáthatolás megakadályozása, a gáttestet, amelynek hivatása, hogy a víznyomást a talajra átvigye és a behatoló vizet kártétel nélkül levezesse és végül a védőréteget, amelynek meg kell óvni a gátat a káros behatásoktól (hullámmarás, jég, fagy, eső hatása, a kiszáradás okozta veszély stb.). Azután részletesen foglalkozik a vizsgálati módszerekkel, amelyek a talaj minden építőtechnikai szempontból fontos tulajdonságára kiterjeszkednek. Annak a kérdésnek a taglalásánál, hogy melyek azok a feltételek, amik földgát építésére alkalmassá teszik a talajt, egyszerű összefüggést mutat ki a súrlódási tényező és a mechanikai analízis eredményei között. Az építés folyamán tartandó ellenőrző talajvizsgálatokra egyszerűsített mechanikai elemzést ajánl és a tömítőképesség megvizsgálásának fontosságára hívja fel a figyelmet. Prof. Dr. К. Terzaghi : Die Prüfung von Baumeterialen für gewalzte Erddämme című jelentésében különösen a rézsűk csuszamlásával, omlásával (Abrutschung) foglalkozik és kimutatja, hogy az eddigi építményeken csupán másfélszeres biztonság van ellenük. Bevezeti a csuszamlásra hajlamosság fogalmát, amelyet a nyíróerőkre végrehajtott kísérletekből lehet levezetni és azt kívánja, hogy ne általánosságban szabják meg a rézsűk hajlását, hanem mindig az illető talajnem beépített állapotbeli kohéziója szerint. A fentieken kívül még igen figyelemreméltó jelentést terjesztettek be : Binnie (Anglia), Smrcek (Csehország) és Isbash (Szovjetoroszország). Az összefoglaló jelentés előadását követő, különösen a kísérleti módszerekre kiterjeszkedő vita folyamán a kongresszus állásfoglalása a kérdés lényegét illetően a következő volt : 1. Ajánlatos, hogy az új földgátak építését megelőzően minden egyes alkalommal elvégezzék a következő rendszeres vizsgálatokat : a) A talaj ama alapvető tulajdonságainak megállapítását, amelyek közvetlen befolyással vannak az egész mű állékonyságára : csúszósurlódás (kohézió, belső súrlódási együttható), vízátbocsátóképesség és összenyomhatóság. b) Azoknak a jellemzőknek a meghatározását, amelyeknek ismerete szükséges a műtárgy alkalmas kiviteli módjának a megállapítására. (Száraz anyag fajsúlya, víztartalom, szemcseösszetétel.) 2. Kívánatos, hogy a már megépített gátaknál felhasznált talajnemeket is a fenti vizsgálatnak alávessék, hogy az azoknál megfigyelt jelenségeket össze lehessen hasonlítani a vizsgálatadta eredményekkel. 3. Igen tanulságos lenne, ha az elmúlt években kivitelezett fontosabb gátak belsejében megfigyelnék a piezometrikus nyomás változását a felső vízállás függvényében. Ezáltal ugyanis tisztában lennénk a medence megtöltésének, vagy kiürítésének bármely pillanatában a gát belsejében uralkodó hidrosztatikai nyomással. Vízügyi Közlemények. 44