Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)
4. szám - V. Németh Endre: Fenéklépcsők és surrantók
647 Az eddig végzett számítások alapján a surrantó fenékvonalozása, egész hosszában, a vízszintvonal pedig a tulajdonképeni surrantó kivételével szintén megrajzolhatjuk. A vízszintvonal eme hiányzó szakaszának megállapítása végett az alább külön táblázatban bemutatott számítási eljárással meghatározták, hogy a surrantó felső végénél levő szűkítő szelvényből 204 m mélységgel kilépő víz milyen távolságban süllyed l'OO m 0'90 m és O'SG m vízmélységekre. A táblázat rovataiban a következő adatok szerepelnek : 1. = vízmélység (t). 2. = szelvényterület (F). 3. = hidraulikus sugár (R). _2 4. = előbbinek 2/3-ik hatványa (Ri). 5. = sebesség Manning képletével számítva = (v = — R^'J l ,'\ n 6. = sebességmagasság = l h v= V 2g) 7. = a sebességmagasság növekedése (Ah v = h" v— h\). 8. = a sebességmagasság növekedésének és a vízmélység csökkenésének különbsége (Ah v — At). 9. = fenékesés (J). 10. = a súrlódási vesztességnek megfelelő esés ^J^ — | " J j 11. = J — J v 12. = a keresett távolságok (Ab), melyeket a 8. és 11. rovatbeli számok hányadosaként kapunk. 13. = a fenékmagasság csökkenése, amit a 9. és 12. rovatbeli számok szorzata ad meg ( AM = J A L ). 14. = a terv alapsíkjára vonatkoztatott fenékmagasságok (M k = M t—AM). 15. — az alapsíkra vonatkoztatott vízszintmagasságok (M i -f tj. A 13. ábra az egész műtárgy hosszszelvényét, felülnézetét (helyszűke miatt csak a fele van felrajzolva), valamint keresztmetszetét (a szűkítőszelvény nézetével) tünteti fel.
