Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

4. szám - VI. Dieter János: A recski völgyzárógát

A RECSKI VÖLGYZÄRÖGÄT. írta : DIETER JÁNOS. A Párád felé vezető úton, kevéssel a híres fürdő előtt, nagyszerű épület emelkedik. A recski állami ércbányának hatalmas ércfeldolgozó üzeme van benne. Ez az egyetlen hely Csonkamagyarországon, ahol aranyat termelnek. Amikor az ország feldarabolása után szomorú valósággá vált, hogy az ország valamennyi üzemben volt ércbányáját is elvesztette, lázas kutatás indult meg a csonka ország egész területén érckincsek után. A kutatók egészen ellepték a. Mátra vidékét, mivel a mult század első felében, mintegy száz évvel ezelőtt, ezen a vidéken réz mellett aranyat és ezüstöt is találtak, sőt bányák is voltak ott üzemben. A Recsk—Párád—Mátraderecske községek között emelkedő Lahocahegy volt a mult század közepén a bányászat központja. A bányászat azonban a helytelen gazdálkodás és üzemvezetés következtében évtizedekkel ezelőtt egészen megszűnt,, a tárnák beomlottak és szinte feledésbe ment, hogy ezen a vidéken érckincsek is vannak. Pedig a földben rejlő ércvagyon nem is volt jelentéktelen, mert a körmöcbányai pénzverő hivatal statisztikája szerint Mátrabányáról, illetve Recskről az 1893—1903. években átlag évenkint 4-3 kg aranyat és 323 kg ezüstöt váltottak be. Ezek a tapasztalatok bírtak egy érdekcsoportot arra, hogy 1920-ban megszerezve a recski (mátrabányai) bányabirtokot, hozzáfogjon a termelés felújításához. Három félbehagyott tárnát talált az új vállalat egymás fölött. A legmélyebben a Katalin-tárna feküdt, a legmagasabban a felső György-tárna. A kettő között egy középső tárna vonult a Lahoca-hegy mélyében. Kis üzemmel naponta 6 vagon ércet tudtak feldolgozni, de sok idő és pénz ment el az ércelőkészítés célszerű és gazdaságos módjának a kipuhatolására végzett próbálgatásokra. Közben egészen elfogyott a vállalkozók forgótőkéje, s a kis bányavállalat nem tudta elkerülni sorsát : a bánya 1926 december 1-ével az állam birtokába került. A pénzügyminisztérium bányászati osztálya azonnal megkezdte a bánya feltárását, ami olyan sikerrel járt, hogy a bánya eredetileg feltételezett ércvagyona lényegesen megnövekedett. A feltárt ércvagyon emelkedése természetesen maga után vonta az üzemre való berendezkedést. Az érc koncentrálására a legmodernebb berendezéssel ércelőkészítőmű épült, amely napi 1000 métermázsa ércet dolgoz fel. Az impozáns épület mögött — amely a Párád felé utazóknak annyira szembetűnik — vezetnek a tárnák a Lahocahegy belsejébe. A recski bánya új és modern berendezése 1931 májusában lett készen. Az ércelőkészítőmű részére naponként 500 köbméter vízre van szükség és ennek a menynyiségnek előteremtése volt a berendezkedésnek szinte legnagyobb problémája. A bánya ezt a vízmennyiséget kezdetben csupán a Bikkpatakból igyekezett venni