Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)
4. szám - V. Németh Endre: Fenéklépcsők és surrantók
641 melyben b 0 és b az átmeneti szakasz elején és végén a fenékszélesség. Az Egyesült államok talajjavító hivatala (U. S. A. Reclamation Service) azt is megkívánja, hogy az átmeneti szakasz betonnal burkolt része a vízmélység 2'4-szerese legyen. A fenéklépcsőnek és csatlakozó vízpárnának az a szerepe, hogy a surrantó hosszát, amennyire lehet, megrövidítse. A surrantok esése ugyanis a 100 0j 0 0-et ritkán haladja meg, a ferde fenéklépcső szokásos 15 hajlása pedig 666°/ 0 0-nek felel meg. Ezért a surrantó lábánál az alsó csatorna vízszínének magasságáig (lásd 10. ábra, С pont) a vízpárnát is magában foglaló ferde fenéklépcsőt szoktak kiképezni. A tulajdonképeni surrantó (A, B) és a fenéklépcső közé iktatják а В, С parabolaívet, amely akként állapíttatik meg, hogy a surrantó felől nagy sebességgel érkező vízsugár el ne váljék a fenéktől. Ennek a feltételnek megfelelően, a ferde hajítás képletéből kiindulva, a parabolaív В kezdő- és С végpontja közötti Y magasságkülönbség és X vízszintes távolság, valamint a tulajdonképeni surrantó fenékesése és a parabolára érkező víz sebessége között a x = o^6-J v 2 9 Y- 0U 4Íj < 6'> összefüggések vezethetők le, a parabola egyenlete pedig. y = x.J.+x*£2 (6.) A V sebesség 1 a 10. ábrából levezethetőleg v = Y'2gTi, tehát az előbbi egyenletek közül a második így alakul : Y = 0-444-'= 0-444T v 2g Ha még figyelembe vesszük, hogy = T — Y, akkor az előbbi egyenlet új alakja 1 A legalsó vízszál sebességét vesszük itt figyelembe. Vízügyi Közlemények. 41
