Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

4. szám - V. Németh Endre: Fenéklépcsők és surrantók

642 Y = 0444 (T—Y) amiből Minthogy pedig T és M megközelítőleg egyenlőek, nem követünk el nagy hibát, ha utolsó egyenletünkbe T helyett ilí-et írunk és így végeredményben jó megközelítéssel Pontosabb értékeket úgy kapunk, hogy először a (4) egyenletből kiszámítjuk X-et, ennek ismeretében aztán Y az (5.) egyenlettel számítható. Mivel a C pont magassága egyezik az alsó csatorna ismeretes vízszínének magasságával, a B pont pedig az imént kiszámított F-nal van magasabban, ezért csak a parabolaív közbenső pontjainak magasságait kell a két végpont és azokhoz tartozó érintők segítségével kiszámítani, a grafikon segélyével a vízpárnához érkező víz ismert módon számítható t

1 vízmélységéhez pedig az áramló víz mélységét í

2 megkeresni és akkor a surrantó minden részének fenékmagasságát sikerült megállapítani. Szükséges azonban a tulaj donképeni surrantón lefolyó víz felszínének magasságait is ismernünk, hogy a mederburkolat magassága felől dönthessünk. Ezeknek a magasságoknak meghatározásánál az egyszerűbb számítás kedvéért azt az eljárást követjük, hogy, kiindulva a tulaj donképeni surrantó felső végpontjából, ahol a vízmélységet már ismerjük, keressük, hogy egy alkalmasan felvett kisebb vízmélységre milyen távolságban fog a vízszín lesüllyedni. Az így meghatározott pontból kiindulva, ismételjük az eljárást stb. Ennek az eljárásnak a végrehajtásához Bernoulli tételének a 11. ábrán látható módon való alkalmazásával vezethetjük le egyszerű összefüggést. Legyen ugyanis a felsőszelvényben a vízmélység íj, a sebességmagasság h

v

i, az alsó szelvényben t

k és h

v

k, legyen továbbá a két szelvény egymástól való AL távolsága mentén jelentkező fehékesés ./AL, a súrlódási veszteség JjAL, akkor az ábrából kivehetőleg A súrlódási veszteséget kifejező J

1 esést a v sebesség, n Manning-féle érdességi tényező és R hidraulikus sugárral a képlettel számítjuk. Ha a AZ-ek számítását alkalmas táblázatos formában (lásd a példánál) végezzük, akkor aránylag kis fáradsággal és gyorsan elkészülhetünk vele. Itt jegyezzük meg, hogy az n érdességi tényező értékét ennél a számításnál a kisesésű csatornák esetében használatos értéknél nagyobbra vesszük fel, éspedig egyrészt azért, hogy a biztonságot ezzel növeljük, mert hiszen nagyobb érdességi tényező mellett nagyobb vízmélységeket, tehát nagyobb burkolandó felületet Y = 0-3 M (7.) vagyis