Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

4. szám - III. Németh Endre: Az olasz vízügyi szövetség és az általa rendezett vízügyi kongresszusok

596 környezettípusok állíttassanak fel és az öntözési igényeknek a főbb típusokkal való változása állapíttassák meg, 5. a növény kritikus fejlődési állapotaihoz az öntözés mértéke és legalkalmasabb időpontok állapíttassanak meg, 6. az így talált mennyiségi adatok a gyakorlati gazdálkodás szempontjából is elbírálandók, olymódon, hogy az egyes környezettípusoknak megfelelően egyegy öntözött és öntözetlen gazdaság adatai összehasonlítandók, 7. az ország különböző vidékein — amint az néhány helyen már meg is történt — az üzemben levő öntözésekről rövid összefoglaló ismertetés készüljön és alkalmasan választott területeken a különböző tényezőknek az öntözővíz-szükséglet mennyiségére való befolyásának felderítése végett tudományos értékű kísérleteket végezzenek. Megemlítem még, hogy a tárgysorozat VI. pontjára vonatkozólag beérkezett összes tanulmányok a mesterséges tavaknak ivóvízellátására való felhasználását kedvezően ítélik meg, mert műszakilag semmi akadálya nincsen, közegészségügyileg nem aggályos, ha biztosan dolgozó vízszűrőn át történik a vízkivétel (nálunk különösen a Puch—Chabal-féle homokszűrő van használatban), s gazdasági tekintetben is megállja a helyét, bár a tapasztalat szerint az összes vízbeszerzési módok közt a legdrágább. Manfredi, Szardínia vízrajzi hivatalának igazgatója, három város vízellátására vonatkozólag az alábbi adatokat közli : Lakosok száma A tó vízgyűjtője (km

2) Befogadóképesség (10

6 m

3) .... Napi fejadag (liter) Kritikus fejadag Cagliari Sassari La Maddalene 100,000 50,000 11,000 49-3 17 3 5-3 1-5 0-5 260 — 296 — 186 — 110 — 110 — 80 BEFEJEZÉS. A siker mindig példaadó hatást vált ki és követésre ösztönöz. Egészen természetesnek tartom tehát, hogy egy Országos Magyar Vízügyi Szövetség megalakítására irányuló törekvés, megfelelő helyről és időben kezdeményezve, az érdekeltek körében élénk visszhangra találna és époly áldásos működést fejthetne ki, mint az Associazione Idrotecnica Italiana. Erről annál is inkább meg vagyok győződve, mert hazai példák is tanúságot tesznek az egyesületi tevékenység nagy gyakorlati értéke mellett. Nem is szólva a tisztán tudományos célú egyesületekről és az olyan hatalmas közhasznú szervezetről, mint az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, a vizek hasznosítására irányuló tevékenység körén belül is találunk biztató példát az Országos Halászati Egyesület több évtizedes működésében, amelynek oroszlánrésze van abban, hogy hazánk még mai megcsonkított állapotában is számottevő tényező az európai pontypiacon. A közelmúltban megalakult Magyar Hajózási Szövetség is a legjobb úton van ahhoz, hogy rövidesen szép sikerekről számolhasson be. Sajnos, az öntözések ügyének és a községek vízellátási kérdéseinek előmozdí-