Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)
4. szám - III. Németh Endre: Az olasz vízügyi szövetség és az általa rendezett vízügyi kongresszusok
595 B) csoport : Közegészségügy. V. Talajvízviszonyok és maláriás jelenségek közötti összefüggések. VI. Mesterséges tavaknak ivóvízellátásra való felhasználása műszaki, közegészségügyi és gazdasági szempontokból tekintve. C) csoport : Városrendezés. VII. Nagyvárosi települések szennyvizeinek kérdése műszaki, közegészségügyi és gazdasági szempontból tekintve. VIII. A nagyvárosi települések vízszükségletének állandó emelkedése a rendelkezésre álló vizek mennyiségéhez való viszonyában. Bennünket közelebbről az I. és III. tárgykör érdekel. Ezekre vonatkozólag a kongresszus az alábbi határozatokat hozta : ad I. 1. Az érvényben levő törvényes rendelkezések, valamint műszaki ismereteink jelenlegi állapota mellett valamely területnek leesapolása és öntözése nem tekinthető a vízrendezés két elkülönített folyamatának, sem két egymásután következő fázisának, ezért azok egyetlen közös tanulmányból származó terv szerint valósítandók meg, magában foglalván mindazokat a műveket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a talaj nedvességi fokát a kitűzött célhoz képest szabályozni tudjuk. 2. Avégből, hogy valamely terület vízrendezési (lecsapolás és öntözés) tervének elkészítésével megbízott mérnökök okszerűleg és biztosított szabályok szerint a leghatásosabb és gazdaságosság szempontjából legkedvezőbb műveket választhassák ki, szükséges, hogy illetékes szakemberek előzetes vizsgálat alapján határozzák meg azokat a mezőgazdasági feltételeket, amelyeket a talajviszonyok és társadalmi szükségletekhez képest a terület legjobb kihasználása érdekében a művekkel biztosítani kell. Elsősorban az egész területre vagy annak részeire vonatkozólag kijelölendő a legmegfelelőbb talaj nedvességi fok. A mezőgazdasági vizsgálati módszerek fejlettsége lehetővé teszi ezeknek az adatoknak a régi empirizmusnál megbízhatóbb módon való beszerzését., ad III. A kongresszus elé terjesztett tanulmányokból és az elhangzott felszólalásokból az derült ki, hogy a mezőgazdasági terményeknek és az öntözővíznek áraiban mutatkozó nagy eltérések miatt az öntözések gazdaságosságának határa nem határozható meg. Az öntözéssel elérhető maximális terméseket illetőleg azonban műszaki vonatkozású számadatokat meg lehetett állapítani. Ehhez fűződőleg a kongresszus szükségesnek tartja, hogy 1. a szakkifejezések és számadatok terén jelenleg mutatkozó látszólagos ellentmondások kiküszöbölése végett alkalmasan összeállított bizottság szabatos megnevezéseket és jelöléseket állapítson meg, 2. valamely öntözött termeivény különböző részleges vízszükségleteinek (a növények élettani követelményei, a talaj fizikai és kémiai állapota és nedvességi viszonyai, éghajlati tényezőkből származó kívánalmak) meghatározására egységes módszer állapíttassék meg, 3. a különböző módon, valamint különböző mértékben adagolt öntözővíznek tulajdonítható terméstöbbletek meghatározására tanulmányok végeztessenek, 4. valamely kiválasztott termeivény optimális fejlődésének megfelelőleg, 38*
