Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

4. szám - III. Németh Endre: Az olasz vízügyi szövetség és az általa rendezett vízügyi kongresszusok

590 Az öntözés módját illetőleg a lecsapoló hálózattal ellátott vidékeken legjobb tapasztalatokat az altalaj nedvesítéssel tették. Az altala jnedvesítés egymástól körülbelül 6—7 m távolságra ásott árkok segítségével történik és 2—3 óra alatt teljesen befejeződik. Fontos azonban, hogy a befejezés után a fölös víz sürgősen eltávozzék, különben több a kár, mint a haszon. Ahol szűkében vannak a víznek, ott permetező öntözést űznek. Sajnos, egyelőre még drága. Mégis olyan helyeken, ahol a más öntözési módok által megkívánt drága tereprendezést el akarják kerülni, a permetező öntözés mellett maradnak. Természetesen ott, ahol bőségesebben áll víz rendelkezésre, például a Parmigiana Moglia társulatnál, a csörgedeztető öntözés válik be legjobban. A Toni tanár által előadottakat támogatják és kiegészítik Draghetti Alfonso-n&k, a modenai mezőgazdasági kísérleti állomás igazgatójának 1930/31-ben végzett kísérletei. Az állomás kitűnően fel van szerelve ahhoz, hogy a laboratóriumokban szokásos kísérleteknél jóval nagyobb méretekben talajnedvességi vizsgálatokat végezhessen. Kutatásainak eredményét a következő 5 pontba foglalta : 1. Agyagos talajok öntözésével, ha az öntözővizet a mennyiség, mód és idö tekintetében okszerűen adagoljuk, lényeges termésnövekedést érhetünk el. Ezt a termésnövekedést száraz takarmánynál 2—3-szorosra, morzsolt kukoricánál l-5—2­szeresre, cukorrépánál 2—3-szorosra lehet tenni. 2. Ha az öntözést időben jól elosztva és a talaj áteresztőképességéhez iga­zodva végezzük, sem csörgedezés közben való veszteségek nem lépnek fel, sem pedig a felületen nem képződik impermeabilis réteg. 3. A növényzet fejlődése nem akad fenn, ha az öntözővíz mennyisége nem lépi túl a talaj maximális nedvességtartalmának körülbelül 50%-át. 4. Ha az öntözés útján talajbajuttatott víz mennyisége a nagyobb terméssel arányban áll, azaz ha egy köbméter víznek megfelelő előállított növényi anyag mennyisége elég nagy, a talaj által visszatartott nedvesség az öntözési időszak befejezésekor nem ér el a szántásra vagy más talajmívelési munkára nézve ked­vezőtlen mértéket. Túlságbavitt öntözés a növényzet fejlődését visszaveti, a ter­mést csökkenti, a talaj fizikai-mechanikai állapotát pedig az őszi munkálatok számára kedvezőtlenné teszi. 5. Az a hektáronkénti vízmennyiség, amely a legnagyobb össztermést és egyúttal az egy m 3 víznek megfelelő legnagyobb szervesanyag egyenértékét adta, a vizsgálat alá vett talaj esetében — egy-egy öntözésre számítva — lucernánál 800 m 3, répánál és tengerinél 600 m 3. Az elhangzottak nyomán a kongresszus a következő határozatot hozta : A kongresszus kívánatosnak tartja, hogy az állami mezőgazdasági kísérleti állomások kutatásaival párhuzamosan, a kísérleti állomások, gazdasági vándor­tanszékek és más illetékes testületek közreműködésével, magánbirtokokon, eset­leg társulati területeken az ország különböző vidékein található agyagtalajtípusok­nak megfelelően kiválasztott helyeken kutatásokat végezzenek azzal a céllal, hogy ezúton a talajok fizikai és kémiai tulajdonságainak, a klimatikus viszonyoknak szem előtt tartásával az öntözésnek a vizsgálat alá vett területeken szokásos ter­meivények terméseredményeire gyakorolt hatása megállapítható legyen. Az altalajvizek kutatásának előhaladásáról Rampazzi Angelo, a közmunka­ügyi minisztérium legfelsőbb tanácsa III. osztályának elnöke számolt be. Rámuta­tott arra, hogy a Pó völgyében az Ufficio Idrografico del Po már mintegy 20 éve

Next

/
Oldalképek
Tartalom