Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)
4. szám - III. Németh Endre: Az olasz vízügyi szövetség és az általa rendezett vízügyi kongresszusok
59 1 folytat talajvízszín-megfigyeléseket, az egész országra kiterjedő kutatásokra azonban csak más sürgősebb feladatok megoldása után kerülhetett sor. Ezidőszerint azonban már mintegy 1000 megfigyelőállomás foglalkozik ezzel a fontos kérdéssel. Az állomások természetesen nem egyenletesen vannak szétosztva, hanem a szükséghez képest. Emilia tartományban, a Tavoliere és a szardiniai Cagliari környékén nagyobb az állomások száma, mert ezeken a vidékeken az altalajvizek hasznosításához nagy érdekek fűződnek. Mintegy 10 állomás van Róma városában a tervbevett földalatti vasút céljaira, ugyancsak több van Pisában a Campanile süllyedése miatt. A megfigyelések célja egyrészt a talajvízszín állandó figyelemmel kísérése, másrészt a kutak útján való vízkivétel által okozott talajvízszínmozgás vizsgálata. Utóbbi vizsgálatok céljára beható megfontolások után alkalmas szivattyútípust választottak ki, mely pontos víztömegmérésre alkalmas bukósvízmércével együtt teherautóra szerelve szállítható a megfigyelő kutakhoz. A szivattyút a teherautó motorja hajtja. A vizsgálatok lényegében abban állanak, hogy a szivattyúval meghatározott másodpercenkénti vízszállítást elérve, a motort megállítják és figyelik, hogy mennyi idő alatt és milyen törvény szerint tér vissza a vízszín eredeti állapotába, vagy ahhoz igen közel eső helyzetbe. Ha lehetséges, a közeli többi kutakon is végeznek egyidejűleg észleléseket. Az eddig végzett kutatások azt mutatják, hogy a Tavoliere talaj vízrétege -— bár egyes helyeken igen gazdag — mégis általában nem elégíti ki a hozzáfűzött várakozásokat. A barii vízrajzi intézet számításai szerint egész Puglia és Basilicata tartományok földalatti vizeivel mintegy 40,000 hektár öntözésére lehet számítania földfeletti vizekkel öntözhető 107,000 hektárral szemben. A kutak fentebb leírt megszívási próbáiból arra lehet következtetni, hogy egy izolált kút több napig tartó állandó igénybevétele a talajvízszínt legfeljebb néhány száz méteres körzetben befolyásolja, ellenben a túlméretezett gépezettel hajtott kutak rendszertelen üzeme az egész talajvízszínréteg süllyedését eredményezheti. Ujabban a források felkutatása és törzskönyvezése is megkezdődött. A megfigyelőknek a következő adatokat kell beszerezniök : a) A forrás pontos helye. b) Tengerszínfeletti magassága, c) Hőmérséklete, d) Másodpercenkénti hozama, e) Egyéb adatok (kémiai, bakteriológiai stb.). Ha meggondoljuk, hogy Olaszországban a többé-kevésbbé száraz években mintegy 10—20 millió m 3 vizet vesznek ki öntözési célokra, beláthatjuk, hogy ennek a nagy értéknek túlméretezett kutak rendszertelen létesítése révén való veszélyeztetése meg nem engedhető. A gyakorlati élet számára hasznos rendszabályok kidolgozásához azonban előbb még sok kérdést kell tisztázni. A földalatti vizek mozgására vonatkozó különböző elméleteket a tapasztalat még nem igazolta kellőleg, a belőlük származó számítási módok a gyakorlati élet számára még túlságosan bonyolultak. A talajvízkutatásokat tehát fokozott lendülettel kell folytatni. Sajnos, a kutatásokhoz szükséges anyagi eszközöket az állam egymagában nem képes rendelkezésre bocsátani. Szerencsére olyan hehlyeken, ahol sürgős vízimunkálatokkal kapcsolatban a legégetőbb szükség volt kutatásokra, ott a helyi pénzintézetek is megnyitották erszényüket. így például a Banco di Sicilia 150,000 lírát adott a sziget forrásainak felkutatására (4000 forrás volt a kutatás eredménye), a Banco di Napoli hasonló célokra ugyancsak 150,000 lírát adott.
