Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

4. szám - II. Kenessey Béla: A permetező öntözés

574 júniusi 20 és júliusi 10, tehát összesen 70 mm. Legjobb a június 1. és 10-e közt, a szárbaszökkenés előtt adott egyszeri 15—20 mm-es mesterséges eső. Mind az őszi, mind a tavaszi búzánál általában nincsen olyan időszak, amikor azok a permetezést különösen meghálálnák, s legfeljebb a már említett szárbaszökkenés előtti idő lehet arra kedvező. A nagy vízigényű zabbal végzett kísérleteknél általában igen sok vizet adtak, ami azután a jövedelmezőséget lehetetlenné tette. Egy 1912-ben végzett kísérletnél 20 mm permet 5-l q/ha, a 100 mm-es pedig csak 5-9 q/ha terméstöbbletet adott. Az öntözés sikere két, aránylag rövid fejlődési időszakhoz kötött. Az első közvetlenül a kelés utánra esik, amikor a zab aránylag nagy vízkapacitású talaj mellett kissé hűvös időt követel meg, a második pedig a szárbaszökkenés ideje, amikor vízigénye szintén nagy. Gyakorlatilag legmegfelelőbb, ha a vizet : egyszeri 10—15 mm permetet először május 1—15. közt kapja és pedig a kelés után való 14. és 20. nap között, másodszor június 20—30. közt. A második időszakban való permetezésre csak akkor lehet és szabad gondolni, ha a zabot a megdőlés veszélye nem fenyegeti. A tavaszi árpa klimatológiai igényei majdnem tökéletesen megegyeznek a zabéval. A kelés idejében ennél is kedvező a hűvös idő. A mesterséges öntözésre legkedvezőbb idő a kelés után való 14—20. nap, és pedig május l.és 15-e közt való időszak, amikor egyszeri 10—15 mm permet megfelelő. A takarmányrépa öntözése a német viszonyok közt július előtt még száraz időben is céltalan. A répa fejlődése voltaképen július közepén kezdődik meg, tehát ugyanakkor a legnagyobb tápanyagfelvétellel együtt a vízigény is. Az idő előtt való permetezés a levélzet fejlődését annál inkább gátolja, minél korábban kapja a répa a vizet. A legjobb permetezési idők és csapadékmagasságok a következők : Július 20. és 30. között a kelés után való 90—100. napon 20 mm, augusztus 1—15. közt 20 mm, augusztus 11—20. és 21—30. közt, mind a két ízben 15—20 mm. A cukorrépa minden igénye megegyezik a takarmányrépáéval. A murok szintén akkor igényli a permetezést, amikor teljes fejlődésben van. Célszerű permetezési ideje és az adott mesterséges csapadék magassága a következő : Július 11—20. közt, a kelés után 60 napra 20 mm, a későbbi időszakban, és pedig augusztustól kezdve ugyanakkor és annyival, mint az a takarmányrépánál említve volt. A burgonya termése akkor megfelelő, ha virágzás megkezdődése után a 3—4. héten a hőmérséklet kissé hűvös. Laza, száraz talajban a víz pótlása igen fontos. A virágzás után a túlzott nedvesség határozottan káros hatású. A korai burgonyánál az első öntözés időszaka június 20—30. közt azonnal, amint a virágzás megkezdődik. Ekkor 20 mm-t kap. Másodszor július 1—10. közt, a virágzás megkezdődése után 10—15. napon ugyancsak 20 mm a célszerű csapadékmagasság. A kései burgonya igényei az előbbiével mindenben azonosak, csakhogy az öntözési időszakok kb. 10 nappal tolódnak el. A rétek tekintetében két csoportot különböztet meg és pedig a korábban és későbben fejlődőket. A kettő közt 10 napos eltolódás lévén, elég, ha az elsőre vonatkozó adatokat adom meg. A rét az első öntözést : 15—20 mm-t a szénafű kaszálása előtti 7—20. napon, a másodikat, szintén 20 mm-t, az első kaszálás után a 30. napon kapja. A korai rétek füvét az első kaszálás előtt csak akkor szabad megpermetezni, ha a hőmérséklet a 18 С fokot eléri és az eléggé állandóan meg is