Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

4. szám - II. Kenessey Béla: A permetező öntözés

570 zően alakítható, mert a víznek tökéletes kézbentartása mindenekelőtt lehetővé teszi a nyári melegek és a trágyák kihasználását. A növekedés tényezőinek mesterségesen megnövekedett harmóniája olyan terményeket is lehetővé tesz, amikre azelőtt gondolni sem lehetett s olyan veteménysorrendet enged meg, ami ezelőtt megvalósítható nem volt. Az ilyen öntözés tehát a szó legszorosabb értelmében vett különleges gazdálkodási mód. A helyes módok megállapítása érdekében kísérleteket végeztek. A schlagentini lovagbirtokon, ahol a kísérletek folytak, a talaj hetedosztályú, reakciója közömbös, vagy gyengén savanyú. A kísérletek folyamán, elvből, csak este és éjjel öntöztek. Az egyes csapadékadagok legtöbbnyire 6 mm-esek voltak, amiket az időjárási viszonyokhoz mérten 1—6 naponként adtak. Például kánikulában a másodterményeket egy teljes héten át naponként 4 mm-rel látták el s az eredmény mégis igen szép volt. A könnyen oldható nitrogéntrágyát a növények szükségletéhez képest nem egyszerre hanem többszőrre adták. A kísérletek alapelve az állatállomány megnövelése, sok téli takarmány termelése, a kitűnően megöntözött legelőről lekerülő tej elő marháknak magas értékű erőtakarmánnyal való ellátása volt. A répák, mint nagy víztartalmú takarmányok, az egész tenyészidőt igénybeveszik. Velük szemben a silótakarmányok, mint önálló, vagy közbevetett termények, sokkal olcsóbban állíthatók elő. Csakis a nagyértékű piaci takarmányok jövedelmezők. Ha a területet kettősen használjuk ki, minden terményt az alapköltségeknek csupán fele terheli meg. A kísérletek részletezése igen messze vezetne, azért itten csak egypár eredményt mutatok be. Az 1928-as száraz nyáron a réteken „Rohrglanzgrassal" (magyar és tudományos nevét nem sikerült megállapítanom) kísérleteztek, ami 142 mm csapadékpótlással 57 q/ha száraz szénát adott. Különösen hálás volt a csalamádé-kukorica. Emelkedő nitrogéntrágya-adagok mellett (a legnagyobb 120 kg/ha volt) a terméstöbblet 129%, a tényleges termés pedig 600 q/ha volt. Még nagyobb termést adott a 35 m magasra felnyúlott napraforgó. Szántóföldi bab és homokiborsó, mint másodtermények július 15-én, korai burgonya után vetve és permetezve, október elején 350 q termést adott, ami az öntözetlennel szemben 385%-os emelkedésnek felelt meg. Ugyanabban az évben cukorrépával is tettek kísérletet. Az 200 mm pótesővel éppen akkora termést adott, mint a legjobb répatalajokon. A nyári repce, mustár és len, mint másodtermények szintén igen jól beváltak és a repce jó magtermést adott. A kísérletek általában igazolták a másodtermények hasznos voltát. Dr. Erwin Baur tanár az általa végzett tanulmány alapján feltétlenül szükségesnek tartja, hogy a talajművelés együtt haladjon az öntözés által megkövetelt belterjességgel. Dr. W. Brouwer magántanár a kettős termelés lehetőségeit vizsgálta és megállapította, hogy annak révén az évi munkaidő meghosszabbítása következtében minden berendezést jövedelmezőbben lehet kihasználni, mert annál kevesebbe kerül a felhasznált víz köbmétere, minél hosszabb ideig öntöznek. Igen sok olyan termény van, aminek letakarítása hamar megtörténik és így a talaj hamar felszabadul. Ezzel pedig már meg van adva a másodtermény vetésének lehetősége. A tarlóveteményekre vonatkozó, régi tapasztalaton alapuló megjegyzése szerint Németországban minden júliusi nap augusztusban és minden augusztusi nap szeptemberben egy-egy héttel is felér. Tehát az időt ki kell használni, hogy a másodter-