Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

4. szám - II. Kenessey Béla: A permetező öntözés

5(55 Rámutat arra is, hogy a nem megfelelő időben adott vízzel károkat is lehet okozni. Különösen a korai burgonya kényes. Ha a kellő időben való öntözést elmulasztották s a növekedésben már fennakadás állott be, az öntözés folyománya nem növekedés, hanem másodkötésű apró, talán sarjúképződménynek is nevezhető gumóképződés (Kindelbildung) lesz, aminek következtében a termés minősége lényegesen megcsökkenik és eltekintve a válogatás nagy munkájától, értéktelen is lesz. Egy másik tanulmányában a permetezett szántókon való gazdálkodás újabb céljait vizsgálja és megállapítja, hogy minden gazdasági üzem yfrinceaz állattartás, aminek viszont alapja a biztos takarmánytermelés, tehát nyáron a kellő legelő és télen a termelt alaptakarmányok (széna, víztartalnrá termények) és részben az erőtakarmányok. Ezt az ideális állapotot azonban ritkán lehet negvalósítani, habár minden esetre meglehet közelíteni éspedig, ha másként nem, akkor kellő talajjavítással. Minthogy az öntözés a fűfélék termését növeli nagy mértékben, azokra kell a súlyt tenni és mellettük takarmányt termelni. Egyesek a szántók öntözésének jövedelmező voltát erőteljesen vitatják, mert habár a gyakorlatban főként zöldségfélékkel, tehát olyan kultúrákkal foglalkoznak, amik igen sok vizet megbírnak, a szántóföldi zöldségtermelés egészen különleges művészetszámba megy. Igen sok munkaerőt kíván, sikere nagyban függ a piaci viszonyoktól, a vezető üzleti leleményességétől és élelmességétől. Az áthelyezhető rendszerek általában csak arra valók, hogy velük kis terjedelemben a szárazság ellen védekezhessünk. Egészen mások a végleg beépített nagy rendszerek, különösen pedig a forgósugarakkal dolgozók. Az azokkal adható kisebb és gyakoribb öntözések révén a terményfajták viszonya különösen kedve5. ábra. Simplex-kötés metszete. 6. ábra. Gibault-kötés metszete és nézete.