Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

4. szám - II. Kenessey Béla: A permetező öntözés

564 A használat megkezdésekor és használat közben a szállítás ügyes beosztásával nagyon lehet takarékoskodni. Különös gondot kell a szívócsőre fordítani, nehogy abba olyan dolgok kerüljenek bele, amik a vízszórók nyílásait elzárhatják. A téli elraktározás előtt való kezelés és maga az elraktározás helytelen volta, tehát az imént mondottak mellőzése lényegesen üzemdrágító hatású. Az üzemre minden évben gondos tervet kell készíteni, aminek azonban kellően ruganyosnak is kell lennie, hogy a váratlanul fellépő viszonyokhoz alkalmazkodni lehessen. Tavasszal, amikor az öntözésre nincsen feltétlenül szükség, ne permetezzünk, nehogy a kellően még fel nem melegedett talajt lehűtsük. Különösen kényes a korai burgonya. A túlkorai öntözéssel általában kárt csinálunk. Éppen olyan káros lehet a kellő öntözési idő elmulasztása is. Mindenesetre akkor kell öntözni, mielőtt a vízhiány jelei mutatkoznának. Szántóföldi terményeknél a fejlődés erőteljes megindulásakor adott 15—20 mm mesterséges csapadék igen előnyös lehet. Dr. Krüger 1930-ban egy gazdaságban május első felében a zabot 20 mm-rel öntözte meg. Az eredmény 1Г2 q/ha szem- és 13'6 q/ha szalmatöbblet volt. Ez a termésemelkedés annál nevezetesebb, mert a zabot aratás előtt többhetes szárazság érte, amikor azt a viszonyok folytán megpermetezni sem lehetett. A cukorrépa fejlődésének kezdetén nem követel sok vizet, annál fontosabb azonban, hogy a vastagodás idejében kellő vízhez jusson. Korai öntözésnél a répa túlsók gyökeret fejleszt, amit kellő adagolással el lehet kerülni. Másodosztályú humuszos-vályogos homokon a kellő időben adott csapadék 118 q/ha termés- és 26'4 q/ha cukortöbbletre vezetett, pedig összesen csak 30 mm mesterséges esőt kapott s azt is akkor, amikor június 1-től július 15-ig természetes csapadék nem volt. Kései burgonyát nem szabad a szedés előtt öntözni, mert sáros lesz. Kései kelfajtákat sem szabad a szedés előtt megpermetezni, mert a termés túlzott nedvességtartalma az eltarthatóság rovására esik. A rétek permetezésének kérdése még nincs eléggé felderítve. Legelőknél főcél az erőteljes gyökérzet megteremtése lévén, gyakoribb, de kisebb adagolás célszerű. Kifejti a fejtrágyázás előnyös voltát, kertészetben különösen a spárga és eper hálálja meg. Különösen hálásak a nitrogéntrágyák iránt, amiket július elseje után célszerű adni, amikor Németországban ezek a trágyafajok a legolcsóbbak. Dr. ing. Th. Oehler egyik tanulmányában a sugáröntözők tekintetében ad a gyárosoknak hasznos tanácsokat. Egy másikban a forgóöntözők által adott sugár egyenetlenségével foglalkozik és először is egyes állásban vizsgálja azokat. A szélhatás folytán fellépő legnagyobb és legkisebb csapadékmagasságok viszonyát vizsgálva, megállapítja, hogy a kettő viszonya a Hűdig-félénél 1'6—2'8, az esőágyúnál 1*7—25, a Hydornál 2-8—16-1, végül a propellerrendszerűnél 3'2—123 volt. Majd azzal foglalkozik, miként változik a mesterséges csapadék magassága akkor, ha a forgó vízszórókat nem egyes állásban, hanem akkor vizsgáljuk, ha azok egyenoldalú háromszögek sarokpontjain vannak felállítva és az általuk meglocsolt területek egymásba átnyúlnak. Ezeknél a vizsgálatoknál az idő egységében adott csapadék legmagasabb és legkisebb értékének viszonyát egyenetlenségi tényezőnek nevezve, az egyenetlenség annál kisebb, minél kisebbek a háromszög oldalai. Egyben helyesnek bizonyult, ha lehetőleg csekély magasságú csapadékot különböző szélviszonyok közt adtak.