Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

4. szám - II. Kenessey Béla: A permetező öntözés

5(55 Az egymásba átnyúló megöntözött területek tekintetében egy másik tanulmányában igen érdekes megfigyeléseket végzett. Ha a szórók négyzet sarokpontjain úgy vannak felállítva és olyan köröket öntöznek meg, amilyeneket az 1. ábra mutat s ha a négyzet oldalhosszát a-val, a megöntözött körterület sugarát r-rel, a körök egymásba átnyúlásának legnagyobb szélességét, tehát a kettős körszelet egész magasságát 6-vel jelöljük, a = 1-4142 . r és b = 0 4142 . r, tehát a négyzet oldalának a megöntözött körterület sugarához való viszonya közel 10 : 7. Ebben az esetben egy négyzeten belül a kétszeresen megöntözött terület éppen megegyezik az egyszeresen megöntözöttel. Ha a szórók egyenlő oldalú háromszögek sarokpontjain úgy vannak felállítva, amint azt a 2. ábra mutatja s ha a háromszögek oldalhosszát jelöljük a-val, a = 1~732 . r és b — 0'268 . r. Ekkor az a és r viszonya közelítőleg 14 : 8 és a kétszeresen öntözött terület az egésznek 21%-a. Megemlíti, hogy Zunker szerint leghelyesebb, ha a körök 1. ábra. sugarának nem a teljes szórási távolságot, hanem annak csak 90%-át vesszük, valamint, hogy a szélhatás kiküszöbölése érdekében legcélszerűbb, ha a szórók a 3. ábrában feltüntetett módon vannak felállítva. Ebben az utolsó esetben a = Г60 . r és b = 0 40 . r, egyben az a és r viszonya 8 : 5. Az átnyúlásra a már mondottak szerint azért van szükség, hogy azzal a szél zavaró hatását kiküszöböljék és egyben a soha nem egyenletes vízterítést lehetőleg egyenletessé tegyük. Ugyanaz a szerző egy másik értekezésében a gyorskapcsolású csövek ellenállásait vizsgálva, a Lang-féle csőképlet segítségével meghatározta az egyenes, bádog és varratnélküli csövek ellenállásait, azokat összehasonlította a tényleges kísérletek szolgáltatta eredményekkel. A tényleges és számított ellenállások viszonyát bádogcsövekre 40 mm belső átmérőnél 1'23-nak, 100 mm átmérőnél pedig 0"82-nek találta. A viszonyszám az egységet az 50 mm-es átmérőnél érte el. A varratnélküli csöveket 40 és 120 mm átmérő közt vizsgálva, a viszonyszámot a legkedvezőbb kísérletsorozatban 0'67-nek találta. Megállapításai elsősorban a földbe végleg lefektetett és teljesen egyenes csővonalakra vonatkoznak. Ha a csöveket ideiglenesen a felszín felett helyezzük el, az önkéntelenül kiadódó kígyózásból eredő irányváltó-