Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

4. szám - II. Kenessey Béla: A permetező öntözés

558 víznek rendszerint azt veszik, amit a szivattyút szállító gyár a szivattyúra megad. Nem szabad azonban elfeledni, hogy amikor a gyár a szivattyút a maga telepén kipróbálja, azt hozzáértő, mondhatni művészszámba menő mérnökök és szerelők kezelik. Kint a gazdaságban már nem ilyenek kezébe kerül s a legkedvezőbb fordulatszám megnemtartása már csökkenti a szállítóképességet. A másik hiba, hogy a nálunk legalább eddig használatba került földfeletti, gyorskapcsolású vezetékek illesztései észint a rendszer hibája, de igen sokszor a helytelen kezelés folytán a tömítés tekintetében igen sok kívánnivalót hagytak fenn, tehát a víz egyrésze elpazarlódott. A harmadik hibaforrás a szétpermetezés közben fellépő párolgási veszteség, vagyis az, hogy sohasem annyi víz ér le a talajba, amennyit a berendezés szétpermetez. Ezen a természetes veszteségen részben úgy segíthetünk, ha kerüljük a nagy melegben való öntözést és inkább az esti, éjjeli és kora reggeli órákban öntözünk. A veszteséget azonban így sem szoríthatjuk bizonyos mérték alá, mert hiszen rendszerint esőtlen időben öntözünk, amikor a levegő egyáltalában nem páratelt. Némelyeket az is félrevezetett, hogy primitív módon megmérve a talajra hullott mesterséges csapadékot s megvizsgálva, hogy azzal egyező nagyságú természetes esőhöz képest mennyire hatolt a talajba le, szintén kedvezőtlen eredményre jutottak. Ennél a tapasztalatnál két ok játszhatik szerepet. Az egyik ok, hogy a ma egyáltalában meglévő öntözési rendszerek a vizet egyáltalában nem terítik szét egyenletes vastagságú rétegben s vastagság tekintetében igen nagy szélsőségek vannak, amiket pontos német kísérletek igazolnak. Kitűnik ez a mintaszerűen megfigyelt derekegyházi öntözés adataiból is, amikre vonatkozólag az 1933-ban megjelent Újabb tanulmányok az öntözésről című miniszteri kiadvány 118. oldalán közölt II. számú táblázat érdekes adatokat mond. Ugyanis 16 kísérlet eredménye szerint a legvastagabb és legvékonyabb terítés viszonya 3'9, sőt megesett az is, hogy bizonyos területrészre a szélhatás következtében víz egyáltalában nem jutott. A másik, és pedig döntő jelentőségű ok az, hogy amikor természetes csapadék esik, rendszerint az egész égbolt borult volta mellett a levegő páratartalma megfelel az éppen akkor uralkodó hőmérsékleti viszonyoknak, vagyis a levegő páratelt, tehát párolgás voltaképen nincs, vagy alig van. Van még egy ok. A permetező öntözésnél rendszerint bővebben adjuk a csapadékot, mint általában a természet szokta. A talaj meleg, a csapadék nem hatol le elég gyorsan, tehát sok elpárolog magán a talajon is. Magyarországi tanulmányok. Nálunk a permetező öntözés aránylag igen rövid múltra tekinthet csupán vissza. Említettem volt már, hogy tulajdonképeni szülőföldje Németország. Ma is az vezet. Amikor a világháború alatt a termés fokozása érdekében Németországban mindent elkövettek, az ott már elég nagy kiterjedésben űzött permetező öntözés híre hozzánk is eljutván, egyik felvidéki uradalom felügyelőjével arra vonatkozólag végeztem számításokat, milyen áru kataszteri holdankénti és milliméterenkénti csapadék lehet a legkedvezőtlenebb viszonyok közt is nálunk jövedelmező. Bár az uradalom az előzetes számítást kedvezőnek találta, a berendezés megszerzése a zavaros viszonyok miatt mégis elmaradt. A háború vége felé egy másik nagy felvidéki uradalom birtokosa fordult hozzám, mert egyik kisebb birtokán kívánt