Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

4. szám - I. Búcsúztatók Sajó Elemér temetésén

BÚCSÚZTATOK SAJÓ ELEMÉR TEMETÉSÉN. I. A kerepesi temető halottasházában 1934 szeptember 29. a) Dr. Mayer Károly államtitkár búcsúztatója. Mélységes fájdalommal, a nagy veszteség miatt megrendülve jött el búcsút venni Tőled a földmívelésügyi minisztérium tisztikara, Tőled, nagyérdemű, melegszívű, igaz jóbarátunk : Sajó Elemér. A búcsú érzése, a távozás mindig fájdalmas attól, akit szeretünk, becsülünk, még ha az eltávozás rövid időre szól is. Elképzelhető, mennyire fájdalmas nekünk itt ravatalodnál búcsút venni Tőled, amikor azért jöttünk, hogy utolsó utadra kísérjünk. Eltávozásod nemcsak a magyar vízügyi szolgálatnak pótolhatatlan vesztesége, mely szolgálatnak Te kimagasló oszlopa voltál, hanem súlyos csapás a földmívelésügyi minisztérium összeségének és az egész magyar mezőgazdaságnak, melynek a mai viszonyok között fokozottabban van szüksége értékeire. Sajó Elemér mérnöki oklevele birtokában közel négy évtizeddel ezelőtt lépett a földmívelésügyi minisztérium szolgálatába. Ettől az időponttól kezdve, úgyszólván, egész élete a vízügyi műszaki szolgálat nagyszabású és fontos feladatainak ellátásával kapcsolódik össze. Nincs Nagy-Magyarországnak olyan része, amelyre az ő működése ki ne terjedt volna. A déli megszállott részeken, a Ferenc-csatornánál, az Alsó-Bégánál, Titelnél, Óbecsénél dolgozott ; nyugaton a Duna-ág felső torkolatánál hajózózsilipeket épített, vezetője volt a Soroksári-Dunaág szabályozását végző kirendeltségnek, a budapesti kereskedelmi és ipari kikötő kormánybiztosának helyettese volt, végül pedig a földmívelésügyi minisztériumba berendeltetvén, a műszaki csoport főnöke lett. Nagy szervező talentuma, műszaki és közgazdasági tudása itt bontakozott ki teljes nagyságában : vízügyi politikánk programmját, mind a vízszabályozás, mind vízhasznosítás terén, mindenre kiterjedőleg több évtizedre megadta. Figyelme mindenre kiterjedt, ami a vízügyi műszaki szolgálattal kapcsolatos. Kiváló és termékeny szakíró volt, mélyreható közgazdasági tanulmányai és művei jelentek meg, melyek szakkörökben nagy feltűnést keltettek. Műszaki tevékenysége mellett különösen a víziközlekedés közgazdasági problémái ragadták meg figyelmét. Amidőn most tavasszal nyugdíjazását ismételten kérte, a földmívelésügyi minisztérium ekkor sem akart lemondani munkásságáról s igen fontos problémák kidolgozásával bízta meg. Sajnos, a magyar földmívelésügy nagy kárára, a sors nem engedte, hogy ezeket a munkákat elvégezze, sőt még attól is meg van fosztva, hogy láthassa, hogy az általa javasolt munkák a megvalósulás stádiumába jussanak. Mégis a Közép-Tisza hajózhatóvá tétele, a Kőrös-csatornázás, a borsod-hevesi Vízügyi Közlemények. 35