Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

1. szám - II. Lászlóffy Woldemár: A Magyarduna vízjárása

Ili Nag y m a г о s В u d а p e s t Dun a p e n tele artós1876— 1908— Válto1876— 1808— Válto1876— 1908— Váltog nap 1900 1932 zás 1900 1932 zás 1900 1932 zás cm cm cm 0 763* 704 —59 767* 684 —83 662* 551 —91 0-5 647 574 —73 705 638 —67 591 536 —55 1 622 562 —60 672 621 —51 568 519 —49 2 570 535 —35 622 593 —29 537 487 —50 5 500 470 —30 543 527 —16 474 450 —24 10 454 429 —25 496 487 — 9 423 417 — 6 20 412 384 —28 444 444 0 382 378 — 4 30 389 363 —26 418 412 — 6 358 363 — 5 50 358 332 —26 380 371 — 9 322 322 — 2 Pak s В a j a M о h á с s Tartós1876— 1908— Válto1878— 1908— Válto1876— 1908— Váltoság nap 1900 1932 zás 1902 1932 zás 1900 1932 zás cm cm cm 0 806* 674 —132 705 676 —29 700 687 —13 0-5 648 597 —51 676 660 —16 674 670 — 4 1 635 583 —52 655 645 —10 658 656 2 2 615 562 —53 636 624 —12 640 627 —13 5 571 508 —63 600 574 —16 606 584 —22 10 522 463 —59 565 541 —24 572 554 —18 20 467 409 —58 525 490 —35 540 512 —28 30 432 371 —61 498 457 —41 518 482 —36 50 385 325 —60 455 408 —47 484 438 —46 Mielőtt a fenti számadatokból bármilyen következtetést levonnánk, hangsúlyoznunk kell, hogy 25 éves átlagokról lévén szó, az időjárás és vízjárás ingadozásai jórészt ki vannak küszöbölve. Legfeljebb a nagyon ritkán, — évi átlagban 0—2, vagyis 25 év alatt összesen 0—50 napon keresztül — meghaladott vízállásoknál lehet olyan árvizekről szó, amelyek nem ismétlődtek meg 1908—32 között. Előre kell bocsátanunk azt is, hogy a számadatok csak arra jellemzőek, hogy az első periódus közepétől, tehát körülbelül 1889-től, a második periódus közepéig, vagyis mintegy 1920-ig, kereken 30 esztendő alatt milyen irányú változás történt, de nem mutatnak rá időközben, tehát például 1908 és 30 között beállott változásokra. Nézzük mindenekelőtt azokat az árvizeket, amelyek évi átlagban 20—50 nap tartósságúak, téhát közepeseknek tekinthetők. Ezek Budapesten, ahol már a 70-es években kiépültek a partfalak, a mederfeneket pedig egy, a jobbpartról benyúló sziklapad többé-kevésbbé rögzíti, gyakorlatilag változatlanok. Pozsonynál mintegy 20—30 cm-t süllyedtek, míg Paks és Mohács között 40—60 cm-el alacsonyabbak ma, mint a mult század végén. Ezzel szemben Gönyünél és Komáromnál kerek 10 cm-es emelkedés észlelhető. A szabályozások története világosan megmagyarázza ezeket a tényeket. A párhuzammüvekkel összeszorított szakasz felső részén (Pozsony) medermélyülésnek és esésnövekedésnek kellett előállnia,