Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

1. szám - II. Lászlóffy Woldemár: A Magyarduna vízjárása

Ili 3. A szabályozás eredményei. Ennek az óriási anyagi áldozatnak ellenértékét abban találjuk meg, hogy a világháború elején a gönyü-ómoldovai szakaszon egyetlen hely sem volt már, ahol 2 m-nél kisebb gázló mélységet észleltek volna, holott 1894-ben, a Középdunaszabályozás terveinek előkészítése alkalmával ugyanott még 42 jelentékeny hajózási akadályt írtak össze. A zuhatagos magyar Aldunán a nem teljes rakodással való hajózás idejét évi 155 napról 25 napra szorították le, a magyar Eelsődunán pedig annyira haladtak, hogy csak az őszi kisvizek idején volt 8—10 olyan hely, amelyen az uszályok rakományát 15—16 dm merülésnek megfelelően kellett csökkenteni. A másik célját is elérte a szabályozás. Az árvizek veszedelme lényegesen csökkent. A középvízre szabályozott mederből eltűntek a sekély gázlók, középzátonyok és szigetek, miért is a jég simábban vonult le. Paks alatt — a nem teljes szélességben kiemelt átvágások miatt átmenetileg rosszabbodtak ugyan a viszonyok, mert a jég sem a feliszapolódásnak indult régi mederben, sem a keskeny új mederben nem tudván levonulni, megtorlódott, de a háború előtti években már határozott javulás volt észlelhető ott is. Az árvédelmi gátak, — melyek a Középduna völgyében 1,240,000 ha-nyi területen teszik lehetővé a rendszeres művelést, — most már fokozottabb biztonságot adtak. Az 1897. és 1899. évi korszakos jelentőségű árvizek ugyan még számos gátszakadást és 41,000, illetőleg 53,000 ha-nyi elöntést okoztak, de az akkor észlelt vízszinek alapján előírt töltésméretek már megfelelőeknek bizonyultak annál is inkább, mert a szabályozás nyomán bekövetkezett mederfejlődéssel az árvízszín süllyedése járt együtt. a) Vizsgálat a vízállástartóssági adatok alapján. Ezt a tényt a különböző vízállások előfordulásának gyakorisága alapján állapíthatjuk meg. Összehasonlításul az 1876—1900 és 1908—1932 közti 25—25 esztendős ciklusok vízállásai szolgáltak. Az alábbi táblázatban mindkét időszakra vonatkozóan bemutatjuk, hogy milyen vízállás volt az, amelyet 25 évi átlagban 0, 0'5, 1, 2, 4, 10, 20, 30, illetőleg 50 napon keresztül haladt meg a mérceleolvasás. P о z s о n У G ö n y ü К о már о m Tartós1876— 1908— Válto1878— 1908— Válto1876— 1908— Váltoság nap 1900 1932 zás 1902 1932 zás 1900 1932 zás cm cm cm 0 770 726 —44 735 702 —33 758 720 —38 0-5 684 587 —97 630 621 — 9 674 666 — 8 1 654 566 —88 608 604 - 4 657 646 — 9 2 603 540 —63 568 576 + 8 614 617 + з 5 503 478 —25 501 521 +20 547 553 + 6 10 442 427 —15 462 476 +14 498 509 +П 20 395 381 —14 419 436 +17 456 468 + 8 30 370 346 —24 396 407 +11 430 439 + 9 50 341 305 —36 362 372 +10 396 402 + 6