Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

3. szám - III. Szilágyi Gyula: Szennyvízkezelés befogadó vízfolyás mentén

454 A baktériumok szaporodása osztódás útján történik és rendkívül gyors. Ha kedvezőtlen életkörülmények közé kerülnek (élelemhiány, hőmérséklet), akkor a legtöbb fajtának egyedei egy-egy spórát hoznak létre. Ebben az alakban sokáig ellehetnek minden életnyilvánulás nélkül, majd kedvező körülményekbe jutva, ismét baktériummá alakulnak át. A baktériumoknak, mint minden élőlénynek, oxigénre van szükségük. Egyik nagy csoportjuk szabad oxigént igényel és ezt a vízben oldott (abszorbeált) oxigénből veszi fel. Ezeket aerobikus baktériumoknak nevezik. A másik nagy csoport szabad oxigént nem képes felhasználni, hanem az oxigént szerves vegyületekből és egyes ásványi anyagokból, mint például nitritek, nitrátok, szulfátokból veszi. Ezek az anaerobikus baktériumok. Eme két csoport közé illeszthető az a kisebb csoport, amelynek tagjai aerobikusok és anaerobikusok is lehetnek. Ez az osztályozás a szennyvízben végbemenő folyamatok szempontjából különösen fontos. A hőmérséklet nagy hatással van a baktériumok életére. Élettevékenységüket 5° é3 80° С között tudják csak kifejteni. A 80°-nál magasabb hőmérséklet feltétlenül elpusztítja, de az 5°, sőt a fagypont alatt is, bár életműködésük megakad, nem mindenféle fajta pusztul el, hanem egyes egyedek, főleg a spóráik továbbra s él3tkép33ek maradnak. Egyes fajták különböző hőmérséklet mellett fejlődnek legkedvezőbben. A legtöbb fajtának optimális hőmérséklete 20° és 40° között van. Ezek közül a szennyvíz szempontjából a 20° körül tenyészők, a fertőző betegségek terjesztése szempontjából pedig a 37° körül tenyészők a legfontosabbak. Ezért a szennyvízkezeléssel kapcsolatos laboratóriumi baktériumvizsgálatok is főleg erre a két hőmérsékletre szorítkoznak. A baktériumok különféle csoportjának más és más optimális hidrogénion koncentráció (pH érték) felel meg. Ez iránt a legtöbb baktériumfajta rendkívül érzékeny. A baktériumok természetes ellenségei a protozoák. Egyes baktériumfajták egymás között is antagonizmusban vannak. A baktériumtenyészetet egyes mérgező hatású vegyszerek is elpusztítják, mint a klórvegyületek, réz- és arzénsók, erős savak és lúgok. Táplálkozásuk szerint vannak saprophyták, azaz erjesztő baktériumok. Ezeknek fontos szerepük van a vizek öntisztulásában és a szennyvízkezelésben. Továbbá vannak paraziták, amelyek idegen testben élősködnek. Ezek közé tartoznak a betegséget okozó baktériumok, amelyek közül a mi szempontunkból a tífusz, a vérhas, a kolera baktériuma, mint a víz útján történő fertőzések terjesztői említendők. A baktériumok túlnyomó nagy része az egészségre ártalmatlan. Aránylag kevés kórokozó baktériumfajta van. Ez utóbbiak kimutatása nehézkes, ezért közegészségügyi szempontból egy indikátor csoportnak, a Bacterium CoK-csoportnak a jelenlétét mutatják ki, amelynek laboratóriumi megállapítása aránylag egyszerű ugyan, de még ennek is minden kétséget kizáró identifikálása elég körülményes és 3—-4 napot vesz igénybe. A Coli-baktérium csoportba tartozó fajtáknak nem mindegyike betegséget okozó, de ebbe a csoportba tartoznak a fekáliában levő bélbaktériumok és a legtöbb víz útján terjedő betegséget okozó baktérium is. Ezért ivóvízben vagy élelmiszerben a B. Coli-csoport bármelyik tagjának jelenléte ellen küzdenek.