Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)
3. szám - I. Lászlóffy Woldemár: A folyók jégviszonyai, különös tekintettel a magyar Dunára
390 törvény szerint oszlik meg. A jégtakaró alatt, a fellépő felszíni ellenállás következtében a sebesség a fenti и értékkel kisebb ; vagyis a jéggel borított vízszín alatti sebességet v',-vel jelölve lesz (7/c ábra) : v'i — Vi — e. v'i = C(t f—ti) n—C'tr + C'ti m 2. Számítsuk most ki, hogy mennyi a függélyes középsebessége, ha a sebesség valóban az 1. (illetőleg 2.) törvények szerint oszlik meg a függélyesben. a) Szabad vízfelszín esetén 1.-ből 1 Г 11 , , , С «*=r С (tf—ti) n dt = -3—7 V 3. t f J n — 1 о b) Jégborítás esetén 2.-ből: v'k= ~Ç[G (tf—ti) n — G'tf + C'ti m} dt= -L^Ct^-C'tr—^ 0 Vagy, mivel Jasmund kísérletei szerint a jég alsó szintjében a sebesség zérus és így kell, hogy v' 0 = С tf"—C'tf m = 0 legyen, fenti kifejezés így is írható : » ') \n-fi m+l) Már most a 3. és 4. képletek segítségével kifejezhetem az egységnyi szélességben ugyanazon vízállás mellett szabad vízfelszín, illetőleg jégborítás esetén lefolyó vízmennyiséget, mely nem egyéb, mint a függélyközépsebesség és mélység szorzata. Csak míg az első esetben a teljes mélység szerepel, az utóbbi esetben a mélység a jégvastagságnak megfelelően (tf—d)- re csökken, a hidraulikus sugár ^ ^ , a meder érdességi tényezője és az esés pedig k', illetőleg J' lesz. Ezen helyettesítésekkel , , ,, , (tf—d) (n + l)k'0-707(tf—d) 0 b J' 0 5 (tf—d) n\— q' _ (tf— d) V k_ ' \n+l m+l) _ q tfV k tf (n -\-l) ktf° 5 J° 5 —tf n+1 nvnry k'( J'\ °'4i d\ n+ 1' 5( 1 — mn\ = °70 7k{j) V-tf) U"-w ) = ф 5A képlet egyszerűsbödik, ha feltesszük, hogy J'—J és dr. Strickler nyomán az n=y e=0-166 értéket bevezetjük. Továbbá, mivel prof. Kolupaila igazolta, hogy az érdességi tényező és a függélysebességi görbe egyenletének hatványkitevője hiperbolikus összefüggést mutat ([2], 37. oldal), amit a tí. m=6-66 egyenlet fejez ki, az m változót is kiküszöbölhetjük. Ennek a helyettesítésnek
