Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

3. szám - I. Lászlóffy Woldemár: A folyók jégviszonyai, különös tekintettel a magyar Dunára

391 bevezetése nemcsak egyszerűsítés szempontjából célszerű, hanem indokolt is. Képletünk felépítéséből folyik, hogy mind lc, mind m értéke a jég állapotával van összefüggésben, nagyságukat tehát együttesen változtatják, ami a hiperbolikus összefüggés mellett szól. Ezzel szemben némi ellentmondásnak látszik, hogy n értékét változó k mellett is állandónak vettük. De nagyobb vízfolyásokban és ugyanegy keresztszelvényben a jégmentes időszak alatt tényleg nem változhatik n értéke tág határok között, amit dr. Strickler számos példával bizonyít. Az említett helyettesítések után az 5. egyenlet lesz függvényt, melynek ismeretében a téli vízszállítás számítható, a 8. ábrán ábrázoltam. Ha ismerjük valamely vízfolyás normális mederérdességi tényezőjét (a használatos táblázatokból véve azt ki, vagy az átlagos hordalékméretből számítva) és becsléssel megállapítjuk a jég állapotának (érdességének) megfelelő k'/k értéket, mely mint láttuk, a jég megállásától a megindulásig 1, 5 > > 2/3 határok közt változhatik, továbbá adott a jég vízszín alatt mért vastagsága és a szelvény középmélysége, amely adatokból a d/t viszonyszámot kiszámítottuk, a 8. ábrából <p értékét a következőkép kapjuk. Az ábra baloldali részén, a k tényező helyén emelt ordinátának és a megfelelő k'/k görbének metszéspontját vízszintesen átvetítjük a jobboldali diagrammra, ahol e vízszintesnek és a megfelelő d/t-ben k mederérc/esség y Jégvastagság a kozépmétység tort részeiben. 8. ábra. A <p =/ (k j-> — | függvény ábrázolása. Példa : Ha valamely szelvényben lc = 30, í = 4 m, {' k t) d = 0-55 m, vagyis d/í = 0'137 és feltételezhető, hogy k'/k= 1, <p értékét a £ = 30-ban emelt ordinátának és a k'/k= \ görbe metszéspontjának vízszintes kivetítésével a d/t = 0- 137-ben emelt ordinátáról metsszük le, vagyis <p ~0'43. Ezt a