Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

2. szám - I. Kun László: Franciaország vízútja

271 Végül a munkákra vonatkozólag megjegyezhető, hogy a földmozgósítás folytán kikerült anyag rendkívül alkalmas volt töltések építésére, amik 5 m korona­szélességgel és 3 :2 hajlású rézsűkkel épültek meg. A vontatóút 5 m széles. A víziút leírása után rá kell térni annak legfontosabb részeire : a kikötőkre, amelyek voltakép az új víziút megépülését kívánták. Négy fontos kikötőt terveztek és pedig Metzben, az Orne torkolatánál, a Fensch torkolatánál és Thionvilleben. Ezek közül a metzi és Eensch torkolatánál levő már megépült. Az ornei építését egyelőre abbahagyták, mert az Ornenak, mint a Nord-Est-csatorna egy darabjának, hajózóúttá való kiépítésére vonatkozó tervek még nem készültek el. A Thionvilleben tervezett kikötő helyére vonatko­zólag a legutolsó pillanatban felmerült véleményeltérések miatt még nincs döntés. 1. A metzi kikötő Metz városát, a lotharingiai szénmedencét és a Moselle déli völgyének vasérctelepeit hivatott kiszolgálni. A nyilvános kikötőrakpartok hossza egyelőre 800 méter. A rakodók szabad területe 8 hektár. A kikötő berendezése teljesen modern, vasúti csatlakozással. A kikötő esetleges bővítéséről előre történt gondos­kodás, amennyiben annak céljaira a várostól közel északra nagy kiterjedésű terü­leteket vettek meg. Ott épül ki a nagy ipari és átrakodó kikötő fésűalakú elrendezés­ben. 2. A Fensch torkolatánál épített, másnéven uckangei kikötő a legnagyobb kikötője ennek az új víziútnak. Három, egymással párhuzamos, fésűalakban elhelyezett medencéből áll, melyek közül a középső medence nyilvános kikötőül szolgál, míg a két szélső — ezek közül az egyik az úgynevezett Wendel-kikötő — ipari érdekeltségé. A tervezett kiépítés után a rakodó hosszúság 3,400 m lesz. Vasúti és közúti közvetlen csatlakozásról bőven gondoskodtak. A fenti két kikötőn kívül teljesen magánjellegű az hagondangei kikötő, melyet egy rendkívül tőkeerős vállalat saját költségén épített és amelyet a víziúttal egy — a fővonalból kiágazó — csatorna köt össze. A rakodópart hosszúsága 450 m. Az elektromos vontatást az Országos Hajózási Hivatal már előre megszer­vezte és megállapított tarifa szerint vállalatba adta. Mint említettük a munkák úgyszólván teljesen a német természetbeni szolgáltatások terhére történtek és azokat a következő vállalatok hajtották végre : Hochtief. Carl Brandt, a Sohnius-Möller-Kallenbach, Lenhard és a Modernbau. 3. Az elzászi nagy hajózócsatorna építése. (Grand Canal d'Alsace.) (Lásd a 24—28. képmellékleteket.) Mielőtt Franciaországnak ezt a nagyszabású és első részében már befejezett építkezését leírnók, pár szóval meg kell emlékezni a történelmi előzményekről. A mult század utolsó évtizedeiben a németek a Rajnának Bázeltől Stras­bourgig terjedő szakaszát — átvágásokkal és párhuzamtuűvekkel — szabályozták. A vizek sebessége természetszerűleg növekedvén, a mederben erős erózió állt be, mely felfelé haladva Bázeltől 9 km-re északra, Istein község magasságában, egy tömör sziklapadot tárt föl. A mederkimosás, melyet állandóan mértek, 1906-tól kezdve olyan mértéket öltött, hogy félni kellett, a már különben is nagy üggyel­bajjal történő hajózás rövid időn belül, az egész év tartama alatt lehetetlenné való

Next

/
Oldalképek
Tartalom