Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

2. szám - I. Kun László: Franciaország vízútja

270 melyet azután vízalatti munkával kellett eltávolítani. Eltávolítottak 20,000 m

3 sziklát. Az említett szakaszon van az argancy-i duzzasztó mű, melynek küszöbe a Moselle fenékszintjében van. Duzzasztási magassága 5-25 m. Kasvíznél a vízszínkülönbség 3-35 m. A duzzasztó típusa a Franciaországban oly ritka hengeres gát. Ugyancsak ezen a szakaszon van még a 2. és 3. számú hajózózsilip is 3-10 m, illetve 4-10 m-es vízlépcsővel. A nem hajózási célokat szolgáló műépítmények száma (szifonok, hidak) igen tekintélyes. Az argancy-i duzzasztó művet a 20—21. képek mutatják. Az orne—thionvillei szakasz szintén részben folyami, részben csatornaszakasz. A folyami szakasz rendezése 3,700 méter hosszban semmi nehézséget nem okozott. Ott van a Moselle második duzzasztóműve. Típusa hasonló az elsőhöz. Küszöbe szintén a mederfenék magasságában van. Duzzasztási magassága 3-20 m, a vízlépcső kisvíznél 2-20 m. Nehézséget okozott azonban a 4,800 m hosszú oldalcsatorna vonalvezetése. Az, amennyire csak lehetséges, szorosan követi a Mosellet és hivatva van a legfontosabb kikötő, a Fensch-kikötőnek érdekeit szolgálni. A csatorna további szakaszán átszeli a Fensch-folyót és elhaladva hatalmas ipari és bányatelepek mellett a víziút negyedik, 3-50 m vízlépcsőjű hajózózsilipje után a Moselleba torkolik. A nyomvezetés szempontjából említett kényes rész az oldalcsatorna felső harmadánál volt, ahol az oldalcsatorna szorosan a Moselle és az országút között halad. Tekintetbe véve azt, hogy az országút áthelyezése a rendkívül sok műépítménye miatt egyrészt aránytalan nagy költségbe került volna, másrészt pedig az oldalcsatornának a folyóba való ismételt betorkoltatása nem lett volna tanácsos, a folyóba egy 980 m hosszú, azt az oldalcsatornából elválasztó betongátat építettek. (22. kép.) Az építkezésnél a német természetbeni szolgáltatásoknak a lehető legnagyobb mértékben való alkalmazása következtében a falazatok teljes egészükben betonból készültek, amelyhez a kavics és homok a helyszínen állott rendelkezésre. A betonszerkezeteket lehetőleg vasbetétekkel látták el. A falazatoknak látható részét kalapáccsal dolgozták meg és az éleket gondosan lesimították, ami mindenütt szép külsőt adott. Kivételek a zsilipek, a biztosító kapuk, a rakodók, a vontatóút padkái, szóval az erős dinamikus hatásoknak kitett felületek, melyek cementágyúval készültek és ahol az éleknél acélbetont használtak. (23. kép.) A műtárgyak közül a zsilipekre vonatkozólag különösebb megjegyezni való nincs, hasonlóképen arra a sok hídra és szifonra sem, melyeket az a körülmény tett szükségessé, hogy az oldalcsatorna a folyó baloldala mellett haladván, a partmenti községek és nagy üzemek vízvezetékeit, valamint szennyvízlevezető csatornáit metszette. A duzzasztók, mint mondottuk, hengeres gátak, 27-50 és 30 m nyílásokkal. A nyílások száma 4, melyek közül kettőnek a hengere normális, kettőé pedig részben az úszójég leereszthetése, részben a duzzasztás szabályozása érdekében süllyeszthető. Az elrendezés vázlata a 20. kép felső részén látható Az argancy-i duzzasztógát mellett vízierőtelep is létesült, melyet Metz város saját költségére épített a Moselle balpartján, közvetlenül a gát mellett. A vízierőtelep fölszerelése, mely 3 m esést hasznosít, 3 Kaplan-féle, egyenként 45 m

3/sec vízemésztésű turbina.