Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

2. szám - I. Kun László: Franciaország vízútja

234 megemlíthető, hogy az ásványi fűtőanyagok mennyisége 5-5 %-kal csökkent, ami az ipari válsággal és a vízierőtelepek kiépülésével függ össze. Az építőanyagok forgalma 17-1 %-kal növekedett. Még ennél is erőteljesebb növekedés, 63%, van a hidrokarburátoknál, amit az automobilok számának növekedése magyaráz meg. A statisztikában szereplő 128 vízfolyás vagy vízfolyásszakasz közül : 29-en az áruberakás forgalma túlhaladja az 500.000 tonnát 4-en „ „ „ „ „ 1,000,000 „ 3-on „ „ „ „ „ 2,000,000 „ 1-en „ „ „ „ 3,000,000 „ 2-őn „ „ „ „ „ 5,000,000 „ Ezek a következők : 1. Szajna, Oise torkolat és Rouen között 5,977,278 tonna 2. Rajna 5,855,923 „ 3. Szajna, Montereau-tól Párizsig 3,395,596 ,, 4. Szajna, párizsi szakasz 2,261,787 „ 5. Haute

—Deûle-csatorna 2,153,915 „ 6. Aire-csatorna, Bauvin-től Béthune-ig 2,015,388 ,, 7. Escaut, Condétól a határig 1,791,303 ,, 8. Marne—Rajna-csatorna, Vitry-től Dombasle-ig 1,689,156 „ 9. Lens-csatorna 1,542,728 ,, 10. Centre-csatorna 1,002,299 „ Ami a kikötőket illeti, az 1930. évi statisztikai adatokból látható, hogy 11 kikötőnek az áruforgalma túlhaladja az 1,000,000 tonnát 15 8 13 23 60 105 341 500,000 400,000 300,000 200,000 100,000 50,000 10,000 A három legerősebb forgalmú kikötőben a be- és kirakott áruk mennyisége a következő volt : Párizsban 10,137,350 tonna Strasbourg-ban 7,370,147 „ Rouen-ban 5,078,628 „ * Áruberakás és kirakás együttvéve. A berakott áruk mennyisége egyedül azonban nem adván a forgalomról helyes képet, ahhoz hozzászámítandó még a kirakott és az átmenő áruk tömege is.