Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)
2. szám - I. Kun László: Franciaország vízútja
204 4. Bánya-, épület- és tűzifa. 5. Fémipari termékek (öntöttvas, csövek, sínek, vasrudak, sodrony, cink, ólom és egyéb nyers és megmunkált anyagok, lokomobilok, vasszerkezetek, kotrók,, vashordók, fegyverek stb.). 6. Fémipari nyersanyagok (ércek, ócskavas stb.). 7. Ipari termékek (mindenféle készáru). 8. Mezőgazdasági termékek (gabona, széna, cukorrépa, olajos magvak, gyapot stb., hal, sózott húsok, élőállatok, ásványvíz stb.). 9. Hidrokarburátok (petroleum, benzin stb.). 10. Egyéb áruk és tutajozott fa. Az Országos Hajózási Hivatal által közölt statisztikai adatokra, tehát az általunk közöltekre is, több megjegyzést kell tennünk. A tényleges tonnamennyiségen ( tonnage effectif) az a tonnamennyiség értendő, amely a nevezett víziutat bármily rendeltetéssel áthaladta. A tonnakilométer eh (tonnage kilométrique) száma ennek megfelelőleg a tényleges tonnatartalomnak azzal a távolsággal való szorzata, amelyet az illető áru a szóbanforgó szakaszon tett meg. Most már az egyes útvonalaknak a szerepét nem egyedül a tényleges tonnamennyiség határozza meg, hanem a szállítás természete is. Ebből a szempontból négy esetet különböztethetünk meg és pedig oly szállítást, a) amelynek feladása és érkezési helye magán a szóbanforgó víziúton van (belorgalom), b) amely a szóbaforgó víziúton ered, de ennek határát átlépi (expedíció), c) amely nem a szóbanforgó víziúton ered, de ezen belül kerül kirakásra (érkezés), d) amely a szóbanforgó víziutat csak átfutja (átmenő forgalom). Látható, hogy az a) és b) alattiak mindegyike a szóbanforgó víziúton eredő forgalmat ( trafic né sur la voie), míg a c) és d) alattiak az ezen kívül eredő forgalmat ( trafic né hors de la voie) jelentik. Megjegyzendő még az, hogy a határ által átmetszett vonalakon a Franciaországba belépő árukat úgy számítják, mintha a francia határok végpontján, szóval az illető víziúton erednének. Ebből kifolyólag ezek a belforgalomhoz, illetőleg az expedícióhoz számítódnak, a szerint, amint a szóbanforgó szakaszon rakodnak ki, avagy pedig más útszakaszra való rendeltetésűek. Ehhez hasonlólag a külföldre menő áruk, ha azokat a kérdéses szakaszon rakták be, a belforgalomhoz számítódnak és érkező áruknak tekintendők, ha más szakaszról származnak. Tehát, valamely útszakaszon a berakodások számadatai az illető folyami kikötőkben berakott áruk tonnasúlyát, valamint — egy határt szelő víziút esetén — a határon át behozott áruk tonnasúlyát jelentik. Most már a statisztika egy kimutatása — amit mi is mindig a víziúthálózatok tárgyalása elején közölni fogunk — megadja az illető szakasz teljes forgalmát, vagyis az illető és más szakaszon eredő forgalmat is. Hivatkozni fogunk azonban a statisztika azon kimutatásainak adataira is, ahol csak az illető szakaszon eredő szállítások szerepelnek. Ezek az utóbbi adatok ugyanis rendkívül fontosak, mert csak ezekből alkothatunk képet arról, hogy az illető víziút mellett elterülő vidék tápláló hatással van-e a szállításokra, avagy azon a szállítmányok csak átmennek. Forgalmi elemzéseinknél lehetőleg mindig a szállítási folyamat ki-
