Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)
2. szám - I. Kun László: Franciaország vízútja
205 induló pontját ragadjuk meg és ezen az alapon követjük a különböző áruk útját. A föntebb tett és nemzetközi forgalomra vonatkozó megjegyzésünket természetesen ki kell azzal is egészítenünk, hogy a statisztika, tekintet nélkül a fenti megjegyzéseinkre, a nemzetközi forgalmat is — mint az magától értetődő — kimutatja és pedig a belga, német, svájci és a Sarre vidékével való viszonylatban, ahol az áruk rendeltetését az illető határon való átlépés adja meg. Fontos része az évkönyvnek a folyami kikötők forgalmáról szóló fejezet és igen érdekes az a kimutatás, amely az átrakodó forgalom adatait tárja elénk, ahol 3 kategóriát különböztet meg és pedig : a) a hajóból vagonba rakott áruk, b) a vagonból hajóba rakott áruk és c) oly áruk csoportját, mélyek vasúton érkeztek az átrakodó kikötőkbe, de onnan vasúton szállíttattak tovább. Ezzel kapcsolatban azután az évkönyv kimutatásban közli a tengeri kikötőkben történő és egyúttal a belhajózást érintő átrakodó forgalmat is, ahol Strasbourg^ tengeri kikötőnek számítja. A statisztikai évkönyv alapján készült forgalmi térképünk a tényleges forgalmat szemlélteti, vagyis összeadva tünteti fel úgy az illető szakaszon, mint az azon kívül eredő forgalmat. A térképnek ez a módszere helyes képet ad az áruk forgalmáról és abban az esetben, ha minden egyes árukategóriáról ilyen térképek állanának rendelkezésre — ahol ez esetben még az illető szakaszon eredő forgalom is megkülönböztethető volna — akkor forgalmi elemzésre, tekintve az igen jó szemléltetést, szükség sem lenne. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a forgalmi térkép teljes pontosságot csakis akkor adna, ha minden egyes kikötőnél statisztikai szakaszhatár volna, mert könnyen érthető, hogy a kikötők lényeges befolyással vannak a forgalom nagyságára. Ez a pontatlanság azonban elhanyagolható. Egyedüli kivétel a Rajna, melyet a statisztika csak egy szakaszra oszt, miért is kénytelenek voltunk a Strasbourg alatti és feletti forgalmat egyenlő nagynak feltüntetni, ami a valóságnak nem felel meg. Térképünkön körökkel jeleztük a kikötők forgalmát, melyet területarányban raktunk föl és aláhúztuk azokat a városokat, ahol a víziútnak vasúti csatlakozása van, vagyis ahol az átrakodás lehetősége fennáll. Általános megjegyzéseink után most már sorra vesszük a francia víziúthálózat egyes csoportjait, rövid tájékoztatást adva azokról mind történelmi, mind műszaki, gazdasági és forgalmi szempontból. Nem felejtendő el, hogy az adatok mindenhol az 1930. évi forgalmat tüntetik fel. 2. A víziúthálózatok. a) Észak-Franciország és Pas-de-Calais víziútjai a Somme-folyóval együtt. A címben levő 697 km hosszú vízíúthálózat egyes részeit a jellemző forgalmi adatokkal együtt a VII. számú kimutatás tünteti fel :
