Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

1. szám - I. Dr. Cholnoky Jenő: A folyók szakaszjellegének összefüggése a szabályozással és öntözéssel

Ili erősen alsószakasz jellegű. Komáromtól egész Fajszig gyöngén alsószakasz jellegű, mert lassanként kifogy belőle a hordalék, amivel nem tud megbirkózni. Fajsztól kezdve középszakasz jellegű, mert kevés a törmeléke s gyönyörűen kanyarog. Az úgynevezett Mohácsi-sziget nem igazi sziget, csak morotvák kerítik a keleti oldalon. A Dráva megint annyi hordalékot hoz bele, hogy ismét gyengén alsószakasz jellegű lesz. A Száva torkolatán alul ez a jelleg megerősödik s mielőtt az aldunai szorosba lépne igen elfajult, erősen alsószakasz jellegű lesz. A Moldovai-szigeten alul úgy megnő az esése, hogy felsőszakasz jelleggel rohan keresztül a sziklalépcsőkön s a Vaskapu alatt lesz megint középszakasz jellegű, legalább ezt mutatja kladovai nagy kanyarulata. De aztán mind erősebben alsószakasz jellegűvé alakul s Szilisztrián alul, amikor a Dobrudzsa mellett északra fordul, teljesen elfajul, temérdek ágra bomlik szét. Érdekes, hogy a Duna esése Pozsony és Gönyü közt nagyobb, mint az Aldunán Báziás és Orsova közt! íme, a csattanó példa, hogy egyedül az esésből a folyó jellegét megmondani lehetetlenség! A folyók alsószakasz jellegű része és annak környéke valóságos lerakodó hely. A törmelék itt lerakódik s lassanként a folyó megszabadul tőle. A törmeléklerakódás fenn kezdődik, az illető szakasz felső végénél s ezzel megnöveli az esést, így tehát most a folyó tovább tudja vinni törmelékét. Lassanként hatalmas törmelékkúpot épít a síkságon, lia pedig völgyben folyik, a völgyet tölti föl hordalékával, folyton növelve saját esését. A törmelékhalmazon folyton változtatja futását is. A legborzasztóbb példa rá a Hoang-ho. A folyó a kínai alföldre épített törmelék kúpjának hol déli, hol északi szárnyát töltögeti s mint a fonal az orsón ide-oda jár, amint az orsót feltölti. így tesz a Hoang-ho is. A történelmi időkben kilencszer ugrott át délről északra, legutoljára 1854-ben. Minden ilyen átugrás több millió ember életébe került. Emiatt a feltöltő természete miatt az alsószakasz jellegű folyót végérvényesen szabályozni lehetetlenség! A törmeléktől való megszabadulásnak sokkal szerencsésebb módja az, ha a folyó tóba torkol. A tóba deltát épít, de aztán ahogy a tóból kilép, törmeléket nem visz magával, tehát a tóból kilépő folyó minden körülmények közt felsőszakasz jellegű, egynéhány érdekes, speciális eset kivételével. Mint felsőszakasz jellegű folyónak nagyobb a munkaképessége, mint a törmelék elszállításához szükséges munka. Ámde a törmelék gyakorlati értelemben véve nulla, tehát már igen kicsiny munkaképesség is felsőszakasz jellegűvé teszi a folyót. Mivel a tóból kilépő folyónak vízállása igen kicsiny határok közt és nagyon nyugodtan változik, tehát a folyó munkaképessége nagyon kicsiny. De ezzel a kis fölösleggel is be kellene magát vágnia, azonban nincsen törmeléke, hordaléka, tehát nincsen vésője, amivel a tavat duzzasztó sziklagátat át tudná vágni. Ezért a tóból kifolyó folyók medre mindig nagyon fejletlen, ki nem egyenlített, völgye alig van. Ez az oka, hogy a tóból kifolyó folyók vízeséseken zuhognak le. Ilyen a Niagara az Erie-tó alatt, a Schaffhauseni-vízesés a Boden-tó alatt, az Imatra Finnországban a Szaima-tó alatt, a Trollhältan Svédországban a Vanern-tó alatt, a Ripon-vízesés a Victoria Nyanza-tó alatt, sőt a Rhône roppant fejletlen völgyrészlete, az úgynevezett Perthe du Rhône Bellegardenál a Genfi-tó alatt ugyanennek a tüneménynek következménye. * A folyók idők folytán, völgyük esésének fokozatos kiegyenlítésével szakaszjellegüket megváltoztatják. A végcél a középszakasz jelleg. Az ilyen folyó völgyét