Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

1. szám - I. Dr. Cholnoky Jenő: A folyók szakaszjellegének összefüggése a szabályozással és öntözéssel

14 a kanyarulatok burkolóvonalának távolságával arányosan kiszélesbíti, aztán stacionárius állapot marad. A folyó majd egyik, majd másik kanyarulatát levetéli, de ezek megint csak újra fejlődnek

1. Ezalatt a hosszú fejlődés alatt azonban a szilárd kéregben mozgások állhatnak elő. Hazai folyóinknak ezt a fejlődését megzavarta a hegyvidék emelkedése. Ennek 8. ábra. Terraszok keletkezése. F a folyó, K a régi völgyfenék kavicstakarója, M régi morotvák, T a terrasz. következtében minden folyó esése megnövekedett. Szépen középszakasz jellegűvé fejlődve kanyarogtak széles völgyükben s íme, most munkaképességük tetemesen megnőtt s minden folyó újra bevágta magát a völgyfenékbe. Üj völgyet vágott a kiszélesedett, régi völgybe. (8. ábra) Az így magasan maradt völgyfenék-részleteket nevezzük terrasznak. Kétszer ismétlődött meg ez a folyamat hazai folyóinkon, 9. ábra. A magyar felvidéki folyók völgyének rendes alakja. F á folyó, K kavicstakarók, A alluviális völgyfenék, V városi terraszok, FT fellegvári terraszok, pl. pliocénkori felszín. (9. ábra) ezért két terrasz-rendszer kíséri völgyeinket: a fellegvári terraszok mintegy 60-—80 m magasságban, a városi terraszok mintegy 10—20 m magasságban. Ennek a kérdésnek további taglalása nem tartozik ide, csak teljesség kedvéért kellett megemlítenem. A terraszok keletkezését némelyek klímaváltozásoknak tulajdonítják. Ez nem valószínű, de a kérdés nincs tisztázva. Az emberi élet szempontjából rendkívül nagy jelentőségű a három különböző szakaszjelleg ismertetése. A folyómenti települések élete, biztonsága és sorsa a legnagyobb mértékben függ a folyó szakaszjellegétől. A felsőszakasz jellegű folyók völgye rendesen szűk, a völgylejtők meredekek, 1 L. Cholnoky Jenő : A Tisza-meder hely változásai. Földrajzi Közlemények, XXXV. köt. 1907. 381. és 425. old.