Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

1. szám - I. Dr. Cholnoky Jenő: A folyók szakaszjellegének összefüggése a szabályozással és öntözéssel

Ili középszakasz jellegűek. Nem valami jó, de elég tűrhető példák a soroksári Dunaág meg a szentendrei-ág. Minthogy az alsószakasz jellegű folyók medrüket is, meg környéküket is feltöltik, ezért a mellékfolyók nem tudnak beletorkolni. Alsószakasz jellegű folyókba sohasem torkol mellékfolyó, hacsak maga a mellékfolyó nem még erősebben alsószakasz jellegű, mint a főfolyó. A Dunába se torkol bele Pozsonytól Győrig egyetlen mellékfolyó sem, hanem ellenkezőleg a folyó szétágazik és fattyúágakat ereszt. Sokszor a mellékfolyók bámulatos hosszú úton párhuzamosan futnak az alsószakasz jellegű főfolyóval. Szép példa erre a Dudvág, meg a Rábca nálunk, az Adige (Etsch), de külö7 8 9 10 11 11 13 7. ábra. A Po síkságának folyó-táblázata. nősen a Tartaro a Po deltájától északra. (7. ábra). A Közép-Rajna-medencében Basel és Mainz közt a Rajna egészen Karlsruhe vidékéig alsószakasz jellegű (most szabályozva van) ezért balparti mellékfolyói nem tudnak beleömleni, hanem végig párhuzamosan futnak vele, mint az 111. Karlsruhén alul a folyó középszakasz jellegű, szabályozás előtt szépen kanyargott, tehát a mellékfolyók meredeken, legtöbbször derékszögben érik a fó'folyót. Annyira általános ez a törvény, hogy felesleges több példát felhozni rá. Csak még a Hoangho futását említem föl a kínai alföldön. Kai-fong-futól szinte sugárosan futnak szét a folyók, de egyetlen egy sem torkol a veszedelmesen alsószakasz jellegű Hoang-hóba.

1 * A folyók szakaszjellege a folyók hosszában többször megváltozhat. Alig van erre jobb példa, mint a Duna. A Tullni-mezőkön, a Bécsi-medencében, a Kis-Alföldön 1 L. Cholnoky J. : Folyószabályozás és talajjavítás Kínában. Vízügyi Közlemények, XXI. füz., Bpest, 1905. — Ott szép térkép is van erről mellékelve.