Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

1. szám - I. Dr. Cholnoky Jenő: A folyók szakaszjellegének összefüggése a szabályozással és öntözéssel

Ili gyüket is. Minél gyorsabb ez a völgymélyítés, a völgy oldalainak lejtőszöge annál közelebb áll a lehető legmeredekebb lejtőhöz. A felsőszakasz jellegű folyók völgyei rendesen járhatatlanok, a közlekedő utak messze fenn járnak a hegyoldalon, esetleg a két szomszédos völgyet elválasztó tarajon. 2. Ha a folyó munkaképessége egyenlő az elvégzendő munkával, akkor azt mondjuk, hogy a folyó középszakasz jellegű. (2. ábra) Az ilyen folyók önmagukat szabályozzák, mert ha kevesebb a törmelékük, mint amennyit elbírnának, akkor bevágódnak, esésüket megcsökkentik, ezzel munkaképességük is megfogyatkozik s beáll az egyensúly. Ha pedig több a hordalék, mint amennyit elbírnának, akkor feltöltik a medret és völgyet a szakasz felső részén, ezzel az esést megnövelik s a munkaképesség is kellő mértékre emelkedik. 2. ábra. Középszakaszjellegű folyó völgye. F a folyó, M morotva, К a völgyfeneket takaró folyami lerakódás. Nem vastagabb, mint a középmeder mélysége. P oldalpatak és törmelékkúpja. A középszakasz jellegű folyók tehát egyensúlyban vannak. Mondjuk, hogy év elejétől év végéig minden törmeléket elszállítottak az illető szakaszról, ami odajutott. Mondjuk, hogy ez a szakasz A pontnál kezdődik és В pontnál végződik. Akkor az A pontnál a szakaszba jutott törmelék mennyiség, az A és В pontok közt oldalról felvett törmelékkel együtt В pontnál elhagyja a szakaszt egy éven belüL Egy évet mondok, mert ez alatt az idő alatt az árvizek ciklikusan ismétlődnek. Kis víz idején természetesen a törmelék pihen, áradáskor pedig megindul. Minthogy ezen a szakaszon a folyó egyensúlyban van (munkaképességét és hordalékát illetőleg) azért érvényesülhetnek a mellékerők hatásai. A mellékerők rendesen rezgőmozgást hoznak létre minden egyenletes mozgásban. Az eltolt bútordarab csikorog, ugrálva halad. Mindegyik rezgőmozgást jelent. A csapon kifolyó víz rezgő mozgásba jön. Ilyen rezgő, vagy lengő mozgás a folyó kanyargása is. És éppen ez jellemző a középszakasz jellegű folyókra. A lengő mozgás sza bályos lendületeit nem zavarják meg sem a bevágódás következtében keletkezett mederváltozások, sem a hordalék lerakódása következtében beálló aritmikus irányváltozások. A kanyarulatok valóságos hullámzó (tehát rezgő) mozgást árulnak el. A hullámhosszat a kanyarulatok inflexiós pontjainak távolsága fejezi ki, a hullámzó mozgás amplitúdóját a kanyarulatokat burkoló vonalak távolsága. Nagy folyónak nagy kanyarulatai, kis folyónak kis kanyarulatai vannak, de a „nagy" és „kis"