Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

4. szám - XI. Szakirodalom

194 Az alap maximális szélessége 33 m volt ; a völgyút mentén 10 m magas, 4 m széles alagutat készítettek benne, mely építés alatt a víz levezetésére szolgált s azután felső részén eltömték. Ez az üreg erősen meggyöngítette a falazatot. A tömött alap fölött készült az 1521 m-es szinten felül, mely 93'5 m sugarú' 72 m koronahosszúságú, a felépítmény, mely érintőlegesen kinyúlik az alépítményből, jobbra 96, balra 44 m-re. A pillérek betonból készültek, 3 vízszintes, vasbetongerendával ellátva, melyeknek célja nem magyarázható meg ; mindenik 2 m vastag lábazaton nyugszik. A boltozatok vasbetonból készültek, lent 45, fent 35 cm vastagságban. Vízfelől jó cementbevonatot kaptak, mely vízállóvá tette őket, míg a pilléreken rozsdásodás nyomai mutatják, hogy átszivárgás történt rajtuk. A hozzájuk használt beton nagyon sovány volt s rosszul tapadt a vashoz. A gát kivitelekor tehát rossz anyagot használtak, a munka nem volt gondos, főként a gát tömött részében. A szakadás idejében a gát még nem volt teljesen készen, de csak a mellvédő egyrésze hiányzott. 1923. okt. 2-án töltötték meg először a medencét és dec. 1-én szakadt át a gát a középső részén, mintegy 100 m szélességben. A jobbról számított 3 pillér repedt meg és tört el; azután, fokozatosan, a heves áramlat a többit is eltörte. A jobboldali bekötőpillér megmaradt, az utána következő pillér helyéből kimozdult s aztán sorjában bedűlt a többi pillér a baloldali bekötőpillértől számított 2-ik pillérig. Az alépítmény felső része, a tunnel jobb- és baloldalán az alsó lábazat elpusztult. A víznyomás következtében ugyanis a rosszul épült mű fokozatos alakváltozást szenvedett, mi lassankint megnövelte a keletkező feszültségeket. A pillérek felső oldalán s talán az alépítmény felső oldalán is húzófeszültség támadt, melynek következtében repedés és felnyomás keletkezett ; az alsó részen ennélfogva a nyomás elérte a törés határát s a katasztrófa megtörtént. 11. A háromszögletű gát izosztatikus vonalainak jellege. (Note sur l'allure des lignes izostatique dans les barrages triangulaires.) írta : Pigeaud. Elméleti fejtegetések a gát egyenlő nyomású vonalainak megszerkesztésére. 12. Folyóiratok szemléje. (Compte rendu des périodiques.) Az oltóvíz hatása a felmelegedésre az alumíniumtartalmú cementek kötésekor. (Génie civil, 1924 jún.) A Mentz-tó (Délafrika) gátja. (Engineer, 1924 febr.) Űj szívókotró-szerkezet. (U. o.) A Barberine gátja (Svájc). (Engineering News-Récord, 1924. jan.) Boidogne kikötőjének újabb munkálatai. (Genie civil, 1924 máj.) Hobart (Tasmania) kikötője. (Dock and Harbour Authority, 1924 febr.) Hajókapu a szuezi hajójavító medencéhez. (U. o.) Csavarcölöpös kikötőhídlás Nigériában. (U. o.) A sout-