Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

4. szám - XI. Szakirodalom

186 a szállítást végzi, másrészt a motor az anyagok kirakásához, szivattyúzáshoz, betonkészítéshez stb. a munkahelyen erőt szolgáltat. A bárka ne legyen csekély merülésű, mert akkor viharban nem tartja jól magát s ne legyen mély merülésű, mert könnyen zátonyra fut. A bárka legalább 20, de rendesen 30—40 lóerős és 8—10 csomóval haladhat. 8—10 m hosszú, csak az eleje hídlásos, a gőzgép fölött. A gőzbárka 1 vagy 2 uszályt vontat, melyek 20—200 t-ásak, 34 m hosszúak, 6 m szélesek, 2-8 m mélyek. Az alkalmazott hajók különféle felszerelést visznek magukkal : betonozó készüléket, villamos áramot fejlesztő gépet, levegősűrítőt fúrás céljára stb. A hajó kimacskázása a hullámzás és áramlatok tekintet bevételével történik, rendesen 4 macskával. Az építőanyagok kirakása a hajóból a munkahelyre kézzel, erre a célra készült emelőkkel, csörlővel, árbocokkal és különféle daruszerkezetekkel történik. Nagyobbszerű építkezéskor az anyagokat néha több emeleten rakják le, míg a fölhasználás helyére érkezik. Fődolog, hogy abban a magasságban, hova a rendes hullámok már nem érnek föl, munka-, illetve anyaglerakóhely készüljön. Újabban az anyagok kirakásához állványok szolgálnak, melyeknek oszlopai vasbetonból készülnek s ez oszlopok a sziklába erősen be vannak kötve ; később aztán bennmaradnak a torony testében, amint ez a test fölépül. Néha egy-egy oszlop csak vascső, melynek belsejét betonnal töltik ki. Néha rácsos középponti árbocot építenek ; néha több oszlopból álló állványzatot, melyen több emeletben egymás fölött munkaterek vannak. A tenger el-eltöri néha ezeket az oszlopokat, bár nagyon erősek. Megtörténik, hogy ez állványoszlopok, ha a torony és a part között elegendő számmal építhetők meg, drótkötélszállítás állványaiul szolgálhatnak. Ebben az esetben a szárazföldről az anyagok és munkások szállítása folytonosan történhetik. Villamos erőt, gőz, vagy robbanómotoros erőt alkalmaznak a szállításhoz. A betonozó munkahelyet eleinte alacsonyra helyezik, de az építmény magasságával a munkahely is magasabbra kerül. Ebben a dologban nagy szolgálatot tesznek azok az állványok, melyekről föntebb szólottunk. A munkahelyen az anyagok szállítására csőrlőket alkalmaznak, melyek kézzel vagy motorral hajthatók, (robbanó motort, elektromos motort, légsíírítéses motort stb. alkalmaznak). A betonkeverő gépeket is motor hajtja. A beton elsüllyesztésére különféle szekrényszerkezetek szolgálnak. Legegyszerűbb a fenéken nyíló szekrény. De vannak vászonból készült, 250—300 kg cementet befogadó zsákszerkezetek is, melyeket fönt bronzkarika fog össze, alsó felükön könnyen nyitható gyűrűs zárral. Ezenkívül használják a betonozó tölcsért is. A vízalatti betonozás mindig búvár segélyével történik. Újabban az Ingersoll-Rand-íéle cementágyúnak nagy alkalmazása van. Használják a munkálatokhoz a motoros szivattyút a víz szállítására, bár a kézi szivattyú is alkalmazásban van. Használnak lyukasztószerkezeteket, az 1 ngersoll-Rand-íéle kalapácsot. A lyukasztó" és vágókészülékek rendesen sűrített levegővel, kompresszorral működnek. Mivel a szerszámok és fölszerelések gyors használatúak és sokszor a munkaszünet alatt a helyszínén maradva elpusztulnak, olcsóknak, nem romlandóknak és könnyen pótolhatóknak kell lenniök.