Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

4. szám - XI. Szakirodalom

185 építkezéshez a tiszta cementet használják. A betont és vasbetont a felsőbb építményekre alkalmazzák. Néha a betonba nagy köveket süllyesztenek el s így ciklopszerű falazatot kapnak. E kövek gyorsítják az építkezést, csökkentik a ragasztószer mennyiségét, növelik a faltest részei közötti kapcsolatot és olcsóbbá teszik az építkezést. A tiszta cementet legcélszerűbb különleges edényekben, poralakban süllyeszteni a víz alá. Az előre elkészített cementpép vagy habarcs nem olyan jó, mert a porcement csak annyi vizet von magába, amennyi a kötéséhez szükséges, homogén anyagú és repedések nélkül szilárdul, kitölt minden hézagot, A cement legyen durva őrlésű; a finom őrlésű nem köt olyan jól a tengervízben. Aztán legyen a cement levegőn állott, mert az ilyen kevesebb cementtejet ad. Ha nincs durva őrlésű cementünk, akkor a közönséges portlandot homokkal keverjük. A betont, ha víz alatt használjuk, kevés vízzel szabad csak kevernünk. Ami a fémfonással elkülönített szekrényekbe öntött betontestek kapcsolatát illeti, a kísérletek azt mutatták, hogy a kapcsolat eléggé megfelelő. Sőt még a zsákvászonnal elkülönített testek is elég jól tartanak össze. Az olvasztott cement (ciment fondu) gyors kötése miatt kedvező. Az úgynevezett (ji/orskötésű cementet csak a körülzárógáthoz alkalmazzák. Gipszet is alkalmaznak, por alakban hintve a friss falazat külsejére, hogy 24 óráig védelmezze a legkritikusabb időben. I)e a rögtön kötő gipsz csak ideiglenes segítség s később vagy magától pusztul el, vagy el kell távolítani. A gyorskötésü cementet általában végleges munkában ne használjuk, bár van olyan világítótorony is, melynek belsejét gyorskötésü cementtel építették, de utólag portlandcementtel újra hézagolták. Sőt célszerű portlandcement páncélt alkalmazni ily esetekben. A cement bőadagolású legyen. A tengeralatti részekhez tiszta cementet alkalmaznak ; a 0 pont közelében 1000—1500 kg-t adnak m

3-ként a betonba. Néhol 800 kg-ot adtak a habarcs m

3-éhez és ily habarccsal falaztak jó eredménnyel. Az alacsony tengerállás fölött rendesen 1 m

3 homokra 1000 kg portlandot adnak. Följebb fokozatosan csökkentik az adagolást 400 kg-ig. Az építmény belsejét még kisebb adagolással készítik. Amíg a munka vízben történik, lassan megy. Nincs állandó munkahely és fölszerelés, illetve a munkahely gyorsan változik s a fölszerelés időleges. Később a munka gyorsul ; a ki- és berakodás fölszerelései egyre jobban kötődnek a munkahelyhez, amint az építmény megmagasbodik. Mindenekelőtt kell a szárazföldön oly kikötőhelyet keresni, honnan a világítótorony gyorsan megközelíthető, hol az építőanyagok és felszerelések, valamint a munkát végző embeiek biztonságban lehetnek. Ez a kikötő, vagy rév minél közelebb legyen a toronyhoz. De volt rá eset, hogy 100 km. választotta el a kikötőt a munkahelytől. Ilyenkor a csöndes, viharmentes munkanapok nem használhatók olyan jól ki, mintha a kikötő közel van. A szállító és fölhasznált úszó fölszerelések közt csak éppen megemlítendő a tutaj, mely nagykiterjedésű, a víz alatt magasan fekvő sziklazátony esetén alkalmazható, mely mélyebb járóművel nem közelíthető mag. Gyakoribb a vitorlás bárka alkalmazása a csónakjával együtt, mely az építőanyagok és munkások szállítására alkamas. A csónak 3—6 tonnás szokott lenni. Sokkal célszerűbb a motoros bárka, mely egyrészt a kikötőből a munkahelyig