Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)
4. szám - XI. Szakirodalom
180 vonalakat. A koronán ne legyen kiugró párkányzat, ha csak a torony nem kivételes magasságú, hova a hullámok már nem érnek föl. Az őrös tornyokban a lakás és a felső fényvető lámpa részére szükséges helyről kell gondoskodni. Az őrös torony szélessége fönt 4'3 és 9 m közt változik. A rendes világító torony koronaszélessége legalább 3 m. A nem világító, falazott jelzőtornyok koronaátmérője 1—4"8 m közt, alapja Г8—7 m közt változik ; de 2 5 m-nél kisebb koronaszélességet ne adjunk ; az oldal 1 : 20 hajlású legyen. Újabb időben vasbetontornyok épülnek s ekkor gondoskodni kell a torony teste és a szikla között megfelelő kapcsolatról. Az ily építmények ott szükségesek főként, hol az alap számára 3 m-nél nagyobb szélesség a sziklán nem kínálkozik. De a vasbetonépítménynek is legyen tömege. Bár van 0'7— Г2 m átmérőjű ilyen jelzőtorony is, de 2'8—2"7 m alá ne menjünk a szélességgel. Ezenkívül használnak jelzőül rúdakat is 3 cm átmérőjű vasból, melynek tetején van elhelyezve a tulajdonképeni jelző. Az ily rúdakat falazatba kell bekötni s csak csöndesebb tenger esetén alkalmazzák. A torony alakja keresztmetszetben kör legyen, ne négyszög. Ha nem kört, akkor legalább 8-szöget válasszunk keresztmetszetül. Ebben az esetben a betonminta előállítása egyszerűbb. A torony helyéül kiválasztott sziklán mindenekelőtt 50 mm-es kampós vasrúdakat illesztenek be, melyek a szikla és torony közötti kapcsolatot fogják később növelni. Lyukakat fúrnak a sziklába s e lyukakba cementhabarcscsal erősítik meg függőleges helyzetben a kampós vasakat. Ez elhelyezés mindjárt az első megszemlélés alkalmával megtörténik, mert a későbbi kikötéskor hasznos szolgálatot tesznek s az emberek is megfogózhatnak benne, ha a hullám a szikláról lesodorni akarja. Ezenkívül lépcsőkampókat is helyeznek el a szikla azon oldalán, hol a kikötés legkényelmesebb. E lépcsőfokokat meghosszabbítják a falazat hosszában is, midőn a munkával fokozatosan előrehaladnak. Majd lépcsőket is készítenek. Továbbá néhol kikötő, illetve rakodó teret is falaznak a toronyhely mellett, mely az építőanyagok tárolására és kirakására szolgál. Néha -f- 6"4 m magasságban helyezik el e rakodó teret. Néha a kikötő- és munkatér nagyon hosszú (185 m), ha a szikla kiterjedése megengedi. E rakodó helyen még kisvasutat is fektetnek s reá rakodóárbócot is szerelnek. Néha menedékhellyé építik e kirakóhelyeket, kőtömbökkel biztosítva és mellvédőfallal ellátva. A kirakodás, illetve a munkahely védelméül néha olcsó anyagból gátat, terelő művet, töltést, palánkfalat stb. készítenek, melyek magassága rendesen csak 0-5-— l'O m a felszíntől s olcsó anyagból készülnek. A szikla felszíne rendesen tengeri növényzettel van födve, mi a reá kiszállást és az építménynek a sziklával való kapcsolatát nehezíti. Ezért el kell távolítani. Erre a célra savakat, kén-, só-, nitrogénsavat használnak, vagy méginkább e két utóbbi keverékét. Rendesen akkor öntik le vele a sziklát, mikor távozóban vannak tőle. Oltott meszet is alkalmaznak, de főként munka közben, hogy dagály alkalmával ne váljék csúszóssá az előzetes munkálatokhoz a szikla felszíne. A vegyi kezelés azonban csak előmunkálat az acélkefével, nyírseprűvel való tisztogatáshoz. Ha a szikla nem nyúlik ki a tengerből, felszínét gyönge, 50 g-mos cheddit-robban tással tisztítják. Néha kalapácsot, csákányt használnak.
