Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)
4. szám - XI. Szakirodalom
1924. év. I. JANUÁR—FEBRUÁR, 1. Világító és jelző tornyok a tengeren. (Construction des tours en mer dans le service des phares et balises.) írta : G. de Rouville. A világító és jelző tornyok részére a tengerpart előugró pontjai kínálkoznak, de szükséges, hogy e pontok a torony megépítése szempontjából hozzáférhetők legyenek. Legtöbbnyire nem lehet a tornyot a legveszedelmesebb sziklán elhelyezni. Aztán szükséges a torony számára kiválasztott sziklánál a tengerjárás ismerete. A sziklánál több ízben, apálykor, dagálykor stb. bárkával ki kell kötni, hogy a tenger viselkedését e műveletkor kipuhatolják. A tenger áramlásának, hullámzásának járása, a meteorológiai elemek járása mind kipuhatolandó. A meteorológiai ismeretek magszabják a munkálatok legkedvezőbb idejét és az építés tartamát. Tanulmányozni kell a sziklán az alapozás felszínét. Helyszínrajzot és keresztmetszeteket kell készíteni róla. Meg kell vizsgálni a sziklát, vájjon bírós-, repedéses-, réteges-e stb. ? A torony alakjára és méretére Léonce Reynavd a következő szabályt adja : a torony csonkakúpalakú legyen, alapjának átmérője a félmagasság nagysága, oldala 1/ 1( ) hajlású legyen s teteje 3—4 m-re érjen a legnagyobb tengerállás fölé. De ez a szabály a kistornyokra gyönge, a nagy tornyokra túlerős méretet ad. A torony bírja ki a legerősebb hullám- és viharjárást is. Mennél magasabb a torony s mennél meredekebb az oldalhajlása, annál jobban áll ellen a hullámoknak. Ezért az г/ 1 0 hajlás helyett 1/ 2 0-ot vesznek. A legmagasabb vízből 0-5—18 m közt váltakozó kimagaslást. alkalmaznak ; de a kis kinyúlás nem felel meg a célnak ; 3—4 m-nél kisebb ne legyen a kinyúlás. Ha a lapos parton van, legalább 10 m legyen, néha 20 m a kinyúló magassága a legnagyobb tengerállás fölött. A magasságtól független a torony vastagsága. A Indiámverés és következménye, a torony rezgése az, ami ellen az építményt bíróssá kell tenni. A torony bekötése a sziklába, vagyis jó alap megteremtése elsősorban szükséges. De nem kell az alapozással mélyre, + 0"75, -j- 0-50 m alá menni, ha nem okvetlen szükséges, mert a víz alatti munka nehezíti a jó habarcskötést. A torony alépítménye eléggé a víz fölé érjen. Ez alépítmény alakjának nem kell okvetlenül szabályosnak lennie, hanem alkalmazkodnia kell a hullámjáráshoz. Ha a torony nem kíván alépítményt, az alap 5— 6 m átmérőjű kör lehet. A torony felépítménye rendeltetésétől függ (őrrel ellátott torony, egyszerű világító torony, közönséges torony stb.). Míg az alépítmény keresztmetszete állandó, a felépítmény 1 : 20 oldalhajlású, minden homorúság nélkül. Csak a felépítménynek az alépítménybe való bekötésénél és a koronánál engedünk meg rövid hajlott 12*
