Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

4. szám - XI. Szakirodalom

175 oldalát. A kutatások arra vezettek, hogy a gát alsó és felső oldala oly két egyenes legyen, melyek a víz színében metszik egymást. A felső oldal majdnem függőleges, az alsó oldal a megadott szabályok szerint hajló legyen. Ekkor a nyomásvonal telt és üres medencekor is a belső harmadban marad. A gátra két erő hat : a súlya és a víznyomás. Néha a gát felső részét lejtőben felhordott földdel terhelik, de ez nem jó, mert elfödi a gátat és megvizsgálását nehezíti. Mióta a minneapolisi gát az Egyesült Államokban a jég nyomása következtében átszakadt, a Wigwan-gát pedig nagy romlást szenvedett, a jég nyomását is számba veszik, ha a tárolómedence fagyos vidéken épül. Az amerikaiak a számításhoz a vízszínében folyó méterenként 70 t jégnyomást vesznek. Olaszországban a 900—1000 m-en felüli gátak esetén a víznek a fagyás pillanatában való kiterjedése miatt 5—25 t jégnyomást vesznek számításba folyóméterenként, ha a jég 30—100 cm vastag, vagy még vastagabb. A jégnyomást, ha a tárológát fagyos vidéken épül, célszerű számításba venni. Mindaddig, míg a gátakat falazták, vagyis apró tömegek összerakásával építették a gátat, nem sokat törődtek a hő okozta hatásokkal s megelégedtek, ha az alsó gátoldalra, mely leginkább ki van téve a hőmérsékletváltozásnak, fordítottak gondot s megelégedtek azzal, hogy az ívben épült gát rugalmas ki- és behajlásai kiegyenlítik a hőmérsékletváltozás okozta kiterjedést és összehúzódást. Újabban Amerikában az Arrowrcck- és Kensico-gátakon végzett megfigyelések, valamint Jcye frtiburgi egyetemi tanár megfigyelései a J( gne-gáton más világításba helyezték a kérdést. Jcye szerint a levegő hőmérsékletváltozása legföljebb 5 m vastagságra hatol be a gát fölszíne alá. Ezért csak a gátkorona közelében, hol a baj csekélyebb és hézagok alkalmazásával csökkenthető és az alsó gátoldal közelében van érezhető hatása, hol felszíni hámlásckat okoz. A betongátak építésekor tett tapasztalatok szerint a hőmérsékletváltozásnak nagy hatása van a kötéskor. Akkor, midőn naponként 1000 m

3 betont is építenek a gátba, a nagy tömeg kötésekor átlag 22 ( 0 fokra emelkedik a hőmérséklete s ez a hőfok független attól, hogy a betonkeveréknek mekkora volt a hőmérséklete az elhelyezéskor. A hőmérséklet maximuma néhány napra az elhelyezés után áll elő s csak nagyon lassan hűl úgy, hogy a gát kihűlésére több év kell. Hogy ez összehúzódás hatását kiegyenlítsék, a gátat függőleges kczökkel szeletekre osztották. E közök rovátékosak. Az érintkező szeletek különböző időben készülnek, mégpedig váltakozva úgy, hogy a hőcsökkenés megkönnyüljön. Az első szeletek oldala a következőknek szekrényoldalul szolgál s néha bevonják, hogy ne ragadjon hozzá a szomszédos szelet, E választékok kinyílnak, lia a gát összehúzódik, de a felső oldalon vízálló lemezt s alája alagcsövezést helyeznek s oly elrendezést adnak, hogy a víz csak nehezen hatolhasson e nyílásokba. A választékok fönt közelebb (sűrűbben), lent nagyobb távolságokban vannak. Ha a gát kihűlt és már összehúzódott, bizonyos idő múlva a választékok eltömhetők. Az Arrowrcck-gátnál a választékokat 3/

3 m-es kutak szaggatják meg, melyeket a hideg évszakban aztán betonnal töltenek ki. A hőmérséklet változást, amíg a gát ívben épül, nem okvetlen szükséges számításba venni. Egyébként pedig a részekre osztás ajánlatos. A víz felnyomása ellen a Maurice Lévy adta szabályokat csak kivételes biztosság elérésekor alkalmazzuk. Rendesen megelégedhetünk, ha a nyomásvonal