Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

4. szám - XI. Szakirodalom

165 a rajnai uszály szélessége 10 ni. de ha kisvízkor távol áll a parttól, akkor a rendes darutávolságnál nagyobb szükséges. Kevésbbé drága a kővel burkolt part, mely főként súlyos anyagok (szén, ércek stb.) kirakására szolgál. Az ily terekhez kirakópontonok szolgálnak. Sőt a gyári üzemek is ily burkolt partot használnak, melyhez kikötőhídlást alkalmaznak hozzákapcsolt daruval. Az árutárak előtt, a part mentén mozgó ki- és berakókészülékek vannak. A burkolt fal méterhosszúsága 500 aranyfrankba, a partfalé 1500 frankba került, nem számítva a terület vételárát és feltöltőmunkálatokat, melyek ára 500 frankba került méterhosszúságonkint, 100 méter szélességben. Ezek az árak olcsók a tengermelléki kikötői árakhoz viszonyítva, Az árutárak nem szélesek, de hosszúak és 4—6 emeletnek. Belsejükben az áruk szállítására noriák, gördülő vásznak stb. vannak. Szélességük 25—30 m ; előttük annyi tér van. hogy a mozgódaru és 2 sínpár elférjen a partélig. Az árutár hátamögött megint két sínpár, közöttük pedig út van. A tárház földszintje 1 m-re van a térszín fölött ; e körülmény megkönnyíti a ki- és berakodást s megengedi a földszint alatt még száraz pince létesítését is a hűvösebb hőmérsékletet kívánó áruk részére. Az épület rendesen vasbetonból készül.pillérei legföljebb 5 m távolságra vannak úgy, hogy közöttük taliga-közlekedés nem lehet. Rendesen egyrészük gabonatár (silos), mely szellőztetővel ellátott. A legtöbbször a tárházak egymásmelleit következnek oly távolságra egymástól, hogy ott a vasúti kocsik közlekedhessenek. Nchol a parti vágány és a tárház mögötti vágány közt a vasúti kocsikat átszállító készülék van. melynek óránkint 20 vágón a teljesítménye. A tárház mellett rendesen rakodótér is van, mely sokkal szélesebb a tárháznál, mely emeleteivel mintegy kiszélesíti a rakodóhelyet. A nyilt rakodótér rendesen a szén részére szolgái a Rajna mellett s megkönnyíti a téli szénellátást, midőn a szállítás nehezebb és drágább s azonfelül lehetővé teszi a törékeny szénnek két kezelés közti osztályozását s lehetővé teszi, hogy a bányaüzemek ne a bányánál, hanem a kikötőkben halmozzák fel szenüket. A szénrakodók 80—180 m szélesek, de 120 m szélességen felül nem kedvezőek, mert 120 m-en felüli kiszállítás nem gazdaságos és lassú művelet, A vasúti vágányok száma 3 s a vízfelöli oldalon elhelyezettek, míg a kocsiút a száraz felől van. A nyilt rakodóknak a víz felől nincs partfala, hanem csak partburkolata. Az egész rakodóteret átfogja a gördülő daru-hídlás. A kikötők mellett kétféle gyári üzem létesül : az egyik fajta csak azért megy a kikötő mellé, mert ott olcsón tud helyet vásárolni a telep részére, de a vizet szállít óútul nem használja. Míg a másik üzem a vizet szállítóútul használja s ez a körülmény gazdaságossá teszi az üzemét. Csakis azok az üzemek hoznak a kikötőnek hasznot, melyek félgyártmányokat készítenek, melyek tehát nagytömegű, súlyos anyagokat szállítanak (ércáruk, vegyiszerek, melyek főként a széntermékekből állíthatók elő, mesterséges trágyák stb). Azok az üzemek, melyek nem szállítanak vizén, a víztől legtávolabb vannak elhelyezve, míg a vizén szállítók közvetetlen kapcsolatban vannak a parttal. Ez elrendezés nem minelig a legmegfelelőbb, mert a gyár 30—40 m-rel távolabb helyezve is gazdaságosan lebonyolíthatja forgalmát megfelelő mechanikai fölszereléssel.