Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

4. szám - XI. Szakirodalom

166 Fölszerelés. A rajnai kikötőkben a ki- és berakáshoz 3-féle fölszerelés szolgál : a daru, a gördülő hídlás, az emelő- és más gépek, köztük a vagonbillentők. Mind e fölszerelések elektromosak ; az áram vagy egyenáram, vagy 3 fázisú kisfeszültségű váltakozó áram ; kedvezőbb az egyenáram. A daruk néha 4—5 tonnásak. Az ily nagyerejű gépek csak nagy uszályokhoz s erős forgalomhoz valók. A daruk nem olyan magasak, mint a tengeri hajókhoz valók, mert a rajnai uszály magassága a víz fölött csak 35 m. De mégis annyira magasra kell helyezni őket, hogy alattuk a vasúti közlekedés lehető legyen s a gépész szemének jó látókört biztosítson. Ezért rendesen 4 m-re helyezik a térszín fölé. A daru szállító karja 17 m-es ; az uszály 10 m széles, a daru 2 m-re van a partéltől s az árutér 19 m-re a partéltől úgy, hogy 8 vasúti sínpárt lehet előtte elhelyezni s a daru mind a vasúti kocsikba, mind az árutárba, mind egy más uszályba átrakodni képes. Ez az elrendezés csak partfal esetén lehetséges, mert partburkolat esetén a hajó távolabb köt ki a parttól, semhogy daruval kényelmesen elérhető lenne. A daru tehát a partfal rakodógépe. A daruk távolsága 80 m, amennyi egy uszály hossza. A rakodóhíd a nyilt rakodóterek fölszerelése. A híd a parttal párvonalasan haladó síneken gördül. Magas lábakon elhelyezett s a tartók keresztül fogják a rakodóteret. A híd a rakodótértől jobbra-balra kinyúlik s lehetővé teszi, hogy a rajta gördülő emelőszerkezet a hajók, vagy a rakodótér másik oldalán levő kocsik fölé érjen. A kezelő távolság 80—180 m. Hajóhosszúságonkint, vagyis 80—80 m-kint van egy-egy rakodóhíd elhelyezve. A terhelés 8—10 tonna, a hasznos teher 2'5—5 tonna, ha a híd csőrlős kabinnal fölszerelt és 30—50 tonna, ha daruval fölszerelt. Az elevátorok a gabona kirakására szolgálnak. Kétfélék : vedres és paternoszter-emelők. Ez utóbbiak főként gazdaságosak. A tengeri kikötőkben inkább szívó kotrók vannak, mert kevesebb kézimunka szükséges a táplálásukhoz. A paternoszter-mű rendesen szállító szalaggal kapcsolatos és segélyével a gabona az árutár bármely részébe szállítható. A vagonbillentő nagyon elterjedt, mert az összes gördülő fölszerelések a billentésre alkalmasak. A zsírszállító szekrények vízállók s 70° hajlást is adhatnak neki anélkül, hogy tartalmuk kiömlenék ; szélső oldaluk lehajlítható, hogy a tartalom kiömölhessék. A német billenő vagonok sokkal kevesebb emelést kívánnak, mint a franciák. A billentő készülék hídláson mozog, mely alá az uszályhajó beáll ; a billentő tölcsérrel kapcsolatos, melybe a vagonok kiürítik tartalmukat. A billentő a hídláson ide-oda mozogva, egyenletesen oszthatja szét az uszályba az anyagot. Óránkint 15 vagon (à 20 tonna) üríthető az ily billentővel. Van még ezenkívül Rotterdamban széndaru is, mely 300 l-es vedersorozattal emeli a szenet egy tölcsérbe. Ez a készülék csak az uszályok kiürítésére szolgál. 300 tonna a teljesítménye óránként. A rajnai kikötőfelszerelésnek tulajdonítható, hogy az uszályok oly nagyméretűek lehetnek. A rajnai uszályok 1300—1800 tonnásak, bár a Rajna vízmélysége hosszú szakaszokon kisebb, mint a Szajnáé, hol 6—800 tonnás hajók mozognak.