Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

4. szám - XI. Szakirodalom

164 A fizetés föltételei általában kedvezőek, az árak alacsonyak, sőt az Igazgatás hitelt is ad a fölszerelésre. A bérlet rendesen 30 évre szól és a szerződés kiköti a bérbeadónak visszavásárló jogát e határidőn belül is. A vízzel és villamos energiával való ellátás rendesen a bérbeadó feladata. Az állam, vagy a község gyakorolja a rendőrséget a kikötőben. Azt mondhatjuk hát, hogy minden rajnai kikötő magánlcikötö, de amelynek tulajdonosa, ki a megépítésből és kihasználásból pénzügyi műveletet csinál, lehet város vagy az állam ; ebből a pénzügyi műveletből azonban csak indirekt haszon van : iparfejlesztés, helyi adó, vám stb., aszerint, amint a tulajdonos ipari üzem, város vagy az állam. Az egyeseknek átengedett kikötőhely egyrészét azonban a közigazgatás (állam vagy község) a nagyközönség számára tartja fönn. Itt az árutárak és felszerelések, valamint a kihasználás a közigazgatásé. Az ily közkikötő-részek az egész kikötőnek legföllebb 10—20%-ára terjednek. Ez az eljárás is az üzleti érdek szempontjából történik. A bérlő ugyanis ekkor nem élhet vissza a kikötőjogával s nem gyakorolhat monopóliumot, mely a kikötő fejlődését akadályozná. Továbbá bizonyos ügyfeleket vonz magához, kik nem volnának képesek maguk felszereléseket csinálni. Lehetővé teszi, hogy bizonyos cégek megkezdjék üzemüket, mielőtt véglegesen elhelyezkedhetnének a kikötőben. A kikötök általános elrendezése. A rajnai kikötők a folyó partján fejlődnek ki ott, hol a mélység állandóan körülbelül 2 m s hol az uszályok állomásozhatnak. De Mannheim fölött, hol a vezetőér csak 90 m széles s hol a hajózó út csak helyenkint érinti a partot, ott kikötőmedencékről kell gondoskodni. Csak lejjebb történik meg, hogy a hajózóút nagyobb hosszúságban éri a partot s hol a medencék létesítése csak nagy forgalom esetén megokolt. A medence, mely rendesen a Rajna valamely holt ágából alakul, az alsó részén kapcsolkozik a folyóhoz ; ez elrendezés megkönnyíti a hajók ki- és bejutását s lesüllyeszti a vízszint a térszínhez viszonyítva úgy, hogy a rakodóterek részére nem kell olyan magas feltöltést készíteni. A rakodótér ugyanis feltöltetlen állapotban rendesen árterület. A medencék tehát rendesen párvonalasak a folyással ; a medence felső részén a víz alacsonyabb, mint a folyó vízszine. Például Kehiben, hol a medence 3 km hosszú s a folyónak 0'7 m esése van km-kint, a medence vize 2 m-rel alacsonyabb a felső részen, mint a Rajna vize ugyanott. Ez eséskülönbség hidroelektromos mű létesítését engedte meg, mely a kikötő világítására és a kezelésre szolgáltat áramot. A kikötőmedencék azonban 1000—1200 m-nél nem hosszabbak, mert hosszabb medence esetén a vasúti szolgálat lebonyolítása nehézségbe ütközik. A medence rendesen zsilip nélkül közlekedik a folyóval. A medence vízszinének nagy a játéka : 6—10 m. Ezért a kikötőfalak költségesek. Kisvízkor az uszályok a partfaltól messze kötnek ki, ezért néhol kettős partfalat alkalmaznak. Néha a hosszíi medencét a felső végén zsilip köti össze a folyóval. A kikötőfalak rendesen betonból készülnek, melynek egyrészét víz alatt öntik. Néha felső részük faragott kő- vagy téglakoronát kap, bár reá nincs feltétlenül szükség, mert a beton is jól tart magára. A falak szolgálnak azokra a berendezésekre, melyek a daruk és emelőkészülékek működéséhez szükségesek. A daruk hasznosítható távolsága nem több 15 m-nél;