Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)

1. füzet - IV. Lampl Hugó: Az alföldi talajok osztályozása és gyakorlati meghatározása mérnöki szempontból

88 (9. ábra) habár legújabban ismét a szuszpenzió fajsúlyát, illetőleg sűrűségét mérik bizonyos időközökben és grafikus úton állapítják meg a szemszerkezetet. Erre a célra már külön sűrűségmérőt (denzimétert) szerkesztettek. Bővebben 1. dr. Janicsek József : A talajmechanika alapfogalmai és technikai alkalmazása című cikket a Vízügyi Közlemények ebben a füzetében. Az iszapoló készülékek részletes leírását és a vizsgálatok elvégzésének módját a szakirodalom részletesen tárgyalja.

1 Valamennyi iszapoló készüléknek közös hátránya, hogy egy-egy vizsgálat aránylag igen hosszú időt vesz igénybe. 9. ábra. 7. ábra. Van azonban az iszapoló eljárásnak ennél nagyobb, az anyagok fizikai tulajdonságában rejlő alaphibája is, nevezetesen az, hogy a finom szemcséjű anyagok vizes keverékének felrázásánál a legfinomabb szemcsék rendszerint koaguálnak, vagyis elektromos töltést kapnak és több szemcse egymással összeáll, aminek következtében nagyobb szemcsék, úgynevezett pelyhek képződnek, melyek gyorsabban ülepednek és meghamisítják az eredményt. így a legkövérebb anyag is a vízben, mintegy felolvad, felrázás után rendszerint már 8—10 perc múlva leülepszik, tehát a 2/100 mm-nél kisebb szemű különböző kategóriákba tartozó anyagrészek mennyiségét közvetlenül többnyire nem is lehet megállapítani. Van ugyan mód, amivel a pehelyképződést meg lehet akadályozni, dc ezzel viszont más irányban változtatjuk meg esetleg a vizsgálandó anyag szerkezetét. A koaguálás ugyanis főként csak mésztartalmú anyagoknál következik be, ha tehát például sósavval semlegesítjük a meszet, a keverék nem fog ugyan koaguálni, 1 Dr. H. Puchner : Bodenkunde für Landwirte.