Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)
1. füzet - IV. Lampl Hugó: Az alföldi talajok osztályozása és gyakorlati meghatározása mérnöki szempontból
87 azzal magyarázható, hogy a kísérletekhez használt szemcsék valószínűleg nem voltak pontosan egyenlő gömbalakúak és egyenlő fajsúlyúak. De kisebb hibák a megfigyelések pontatlanságából is származhattak. Minthogy azonban a számított és kísérleti úton meghatáifezott értékek közötti eltérés gyakorlati szempontból nem tekinthető lényegesnek és az Atterberg által meghatározott ülepedési idők mégis csak inkább közelebb állanak a valósághoz, tehát ezeket kell gyakorlati szempontból helyeseknek elfogadni, már csak azért is, mert a gyakorlatban a mechanikai vizsgálatoknál általában ezeket az értékeket használják. Az eg3 röntetűség szempontjából csak az a fontos, hogy mindig ugyanazokkal az értékekkel dolgozzunk. 6. Az iszapoló készülékek. A mechanikai vizsgálat elvégzésére, vagyis az egyes szemcsekategóriák iszapolással való szétválasztására a kutatók különféle készüléket szerkesztettek. Minden ilyen készülék működése a szemcseátmérő és az iilepedési sebesség között fennálló összefüggésen alapszik, csak ezt a gravitációval összefüggő törvényszerűséget a különböző szemnagyságú elemek mennyiségének meghatározására más és más elvek szerint aknázzák ki. Jelen cikk keretében csak néhány elterjedtebb és általánosan használd eszköz alapelvét és működési módját ismertetem. Általánosan ismert a Kopeczky-féle iszapoló hengersorozat, amely automatikusan működik és egyidejűleg többféle szemnagyság szerint osztályozza az anyagot. Egy-egy vizsgálat csak 1-5—2-0 órát vesz igénybe. Ennél a készüléknél egymás után kapcsolt különböző átmérőjű üveghengerekben különböző sebességgel, alulról-felfelé áramló víz választja szét nagyság szerint a szemcséket. (Lásd a 6. számú ábrát.) Ez a készülék csak a durvább 1/100—1/10 mm átmérőjű szemcsék meghatározására alkalmas. Atterberg rendkívül egyszerű készülékével (lásd a 7. számú ábrát) csak egymás után és csak többször megismételt eljárással lehet a különböző nagyságú szemcséket szétválasztani. Ezzel a készülékkel az álló vízben leülepedett anyagokat mérjük, a lebegő részeket a felrázás után, a keresett szemnagyságnak megfelelő ülepedési idő elteltével, az iszapoló edény kivezető csövén leeresztjük. Wiegner közlekedő csöves készülékével (lásel a 8. számú ábrát) a szuszpenzió leülepedése közben fokozatosan kisebbedő fajsúlyú keveréknek a tiszta vízhez viszonyított fajsúlybeli különbözetét az idő függvényében mérik és számítással, vagy grafikus eljárással határozzák meg a lebegő szemcsék mennyiségét. A Kraus-féle leszívó-rendszerű eljárásnál a szuszpenzióból bizonyos idő-, közökben meghatározott mélységről — tehát ismert és meghatározott nagyságú szemcséket tartalmazó folyadékrétegből — szivornyával emelnek ki egyenlő folyadékmennyiségeket és az abban talált szemcsék súlyát bepárolás után méréssel határozzák meg. A gyakorlatban általában ezzel a módszerrel végzik a vizsgálatokat, 6. ábra.
