Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)

2. füzet - XVII. Kisebb közlemények

46 építettek ki. A csatornázás sikerének elbírálására a város bizottságot alakított, mely az alapelveket jónak ítélte, de a csatornák által levezetendő erővízmennyiség megállapítását nem találta helyesnek s lehetőnek tartja, hogy a terv szerinti víz­mennyiség 2-szerese is lefolyásra kerülhet. A bizottság ugyanis föltette, hogy a legnagyobb záporeső ugyanoly intenzitással, ugyanabban az időben a csatorna egész vízgyűjtő területére kiterjedhet. De ez a föltevés nem állja meg a helyét. A dolog megvilágítására a Brerában elhelyezett egyetlen esőmérőkészülék helyett 5, később 7, majd 12 csapadékíró készüléket állítottak föl, melyek közül kettő már a várostól messze fekszik. Régebben a fő- és mellékcsatornák méretét egyetlen nagy eső alapján állapí­tották meg, de a kutatások kiderítették, hogy rövid tartamú, nagy záporesők következtében a mellékcsatornák egyes részeiben nyomás alatt folyik a víz, de a főcsatorna nem telik meg, míg hosszabb, aránylag kisebb intenzitású eső a mellék­gyűjtőket nem tölti meg, de a főgyűjtőre veszedelmes lehet. A vizsgálódások szerint, ha az eső bizonyos intenzításfokot elér, nem oszlik el egyenletesen még néhány száz méterre sem, hanem a nagy záporesőnek közép­pontja van, mely a zápor tartama alatt ide-oda vándorol a szél iránya szerint, és a maximális víztömeget úgy kapjuk meg, ha az esőközéppontot a esatornazóna középpontjában gondoljuk rögzítve. Elfogadták azt a föltevést, hogy az eső középpontja körül minden irányban egyenlő módon csökken az esőintenzítás s megállapították ez intenzitás csökkené­sének valószínű görbéjét. így bizonyos középponti intenzitásnak megfelelő eső­mennyiség e föltevés alapján kiszámítható, mint forgástest térfogata. Ha az esőmérő adatával szorozzuk meg a terület nagyságát, egész más ered­ményt kapunk, mint az elfogadott eljárás szerint, mely jóval kisebb az előbbinél. 10. Folyóiratok szemléje. A nyilt csatornákban mozgó víz képletei (Le Génie civil, 1914 márc., ápril.). A föld bíróssága (Organ für die Fortschritte des Eisenbahnwesens, 1914 febr.). Nyomásveszteség vasbetonvezetékekben (Zeitschr. d. Öesterr. Ing. und Arch., 1919 febr.). A Kensico-gát építése (Engineering Record, 1914 jan.). A berlin — stettini-csatorna fölszerélései (Le Génie civil, 1914 febr.). A hame­ling —brémai hajózó zsilip balesete (Zentralblatt der Bauverwalt, 1914 febr.). Az Ohio zsïlipes gátja (Engineering Record, 1914 febr.). Rangoon (angol Birma) kikötőjének rözsére épült kőhányás-töltése (Le Génie civil, 1914. márc.). Casablanca kikötőmunkálatai (U. o. ápril.). Galway kikötőjének megjavítása (Engineer., 1914. jan.). A hulli új kikötőmedence (U. o.). Portsmouth új hajózsilipjei (U. o., febr.). A norfolki szénkikötő hídlása (Engineering Record, 1914 január). Mezopotámia öntözése (Le Génie civil, 1914 márc.). A kálisóipar gazdasági fontossága (Teknik u. Wirtschaft, 1914 febr.). A Hindia-gát az Eufratesen (Engi­neer., 1914 jan.). Déli Alberta (Kanada) öntöző müvei (U. o., febr.). A vízerő hasznosítása különböző országokban (L'Industrie électrique, 1913 jún.). 200,000 kw-os hidroelektromos telep Keokuknál (U. o., aug.). A wyhlen—rhein­feldeni hidroelektromos telep (Elektrotechn. Zeitschr. 1913 okt., nov.). Elektromos

Next

/
Oldalképek
Tartalom